Staud Géza: Magyar kastélyszínházak II. rész (Színháztörténeti könyvtár 14., Budapest, 1963)

5. A Festetich grófok színházai

A szinház az országúttól nem messze, a Seorgikon kö­zelében állt, nem nagyon távol attól a helytől, ahol a he­likoni ünnepségek alkalmával a költök tiszteletére fákat ültettek. A szinház falait négy méter magasra növesztett nyirott gyertyánfák alkották. Alaprajza elnyújtott sárkány­hoz hasonlított. Hosszúsága 43 méter. A szinpad két méter magas földhányés, amelynek szélessége körülbelül 7 méter. A szinpad előtt hat méternyire kisebb sövényfal emelkedett, ez takarta el a zenészeket, akik a szinpad és a sővényfal között foglaltak helyet. A közönség részére biztosított terület nem haladta meg a 70 négyzetmétert. Ez a szűkre szabott nézőtér is igazol­ja, hogy a szinház eredetileg kizárólag a grófi család és vendégei részére készült. A nézőtér oldalfalát alkotó sö­vénybe mélyedtek a páholyok, fülkeszerüen, s körülöttük alacsonyabbra nyirták a bokrokat, hogy a színpadra látást ne akadályozzák. A színpadtól jobbra és balra voltak az öltözők, ame­lyeket ugyancsak sürü növényzet vett körül. A színpadra több keskeny ut vezetett, ezeken közelitették meg a szerep­lők a játékteret, illetve itt vártak jelenésükre. A keszthelyi kerti szinpad egyik előadásáról mint szem­tanú számol be egy 1815-ben Keszthelyen járt angol orvos­2 utazó, Richard Bright, 1818-ban megjelent útleírásában: * "Majd az erdei faiskolát tekintettük meg. Itt beszél­getés közben megálltunk egy fákkal körülvett gyepszinpad előtt, amely a gróf felvilágosítása szerint pásztorjátékok előadására van szánva, De abban a pillanatban dudaszót hall­ván, a gróf felkiáltott: Itt vannak, most megláthatja mi­lyen előadásra gondolok! Csakugyan vagy tizenkét fiatalem­ber, magyaros bőrdolmányban és nadrágban, csizmában és nagy prémsapkában, minden oldalról a színpadra vonult. A grófi • Richard Bright : Travels from Vienna trough lever Hunga­ry. London 1818. 380. p.

Next

/
Thumbnails
Contents