Dömötör Tekla: Az újkori színjátszás kialakulása Kelet-Európában (Színháztörténeti könyvtár 13., Budapest, 1963)
Az újkori színjátszás előzményei Kelet-Európában - 1. Bizánc
mitológiából vette tárgyát és a régi isteneket vitte színre; világnézete szöges ellentétben állott az uj monoteisztikus tannal, az uj világnézettel, A "könnyű" műfajok viszont, a késő antikvitásban, szabadosságukkal állottak szemben a szigorúbb erkölcsi normákat propagáló keresztény egyházzal. Ezen tul pedig a színháznak kellemetlen szokása volt a keresztényeket kifigurázni, komikus alakban színpadra vinni. Az antik színjátszásnak mint intézménynek eltűnése természetesen nem egyik napról a másikra ment végbe, s még a kereszténység térhódítása után is évszázadokig tartott ez a folyamat. Formáit néha nehéz pontosan rekonstruálni, hiszen elsősorban a színjátszás ellenségei - egyházatyák, zsinati határozatok - tájékoztatnak létezéséről. E leírások elfogultak, erős Indulatok fűtik őket, nem kétséges azonban, hogy a szini kultúra részben éppen üldözött, s árokba szorított volta miatt, művészi és erkölcsi színvonalában egyaránt hanyatlóban volt ebben az időben. Isidor us a VII. században a histriókat már ugy Írja le, hogy női ruhákat viselve ugy viselkednek, mint a feslett nők ős táncukkal történeteket és eseményeket adnak elő. Az antik tragédiák már nem kerülnek teljes egészükben színre, hanem csak részletek hangzanak el a színpadon. A legjelentősebb szini műfajok a félimprovizációs mimusz és a pantomim. Fantomimtáncosnőként kezdte pályafutását például (Theodora császárnő is. A pántomlm-táncos mozdulatokkal, különösen a kéz játékával fejezte ki mondanivalóját. Táncát ének kísértei eleinte maga a táncos énekelt is, később kórus, hangszeres kísérettel, vette át az énekes szerepét. A pantomim a VII* században még virágzásában volt, de még a XII. században is megemlékeznek a kortársak Bizáncban a mimikus színpadi táncról. A színpadi kultúra megjelenési formáiról az egyházi forrásokon kívül késői képzőművészeti alkotások is tájékoztatnak, így a kijevi Szent Szófia székesegyház (XI. század)
