Staud Géza: Magyar kastélyszínházak I. rész: Grafikus ábrázolások a XIX. Században (Színháztörténeti könyvtár 11., Budapest, 1963)

Negyedik fejezet AZ ERDŐDY CSALÁD GALGÓCI SZÍNHÁZA Erdődy János gróf négy évig működő pozsonyi operájánál jóval kevesebbet tudunk az Erdődy-család tizenhárom évvel később emelt másik színházáról, a galgóci kastélyszínházról. Galgóc a XVIII. század elején még Porgách Simon gróf birtoka volt. Mivel azonban Porgách Simon Rákóczi pártjára állt, Galgócot és ösezes tartozékait 1707-ben elkobozták tőle. III. Károly 1720. november 22-ón kelt királyi okmánya alapján Erdődy György Lipót gróf, koronaőr, országbíró, ezredes ós magyar kincstári kamarai elnöknek adományozta, aki azonban 240 000 forintot volt kénytelen a királyi fiskusnak, s ugyancsak nagyobb összegű kárpótlást az elkobzás óta birtokba lépett Schick ée Vratislav családnak fizetni. A király hozzájárult, hogy Galgócból és fekvőeégeiből a család hitbizományi képezzen. Ide tartozott Ó- és Üj-Galgóc, Varacs, Déce, Bajna, Udvarnok, Család, Pöstyén fele, Bereghszegh, Szent Péter, Vöröevár, Madunicz, Hévész, Bajmocska, Drahóc, Jaleó, Kelecsény, Újlak és Banka fele. Erdődy György gróf a franciák elleni háborúban 1758ban elesett, s az összes hitbizományi birtokokat elsőszülött fia, Erdődy Antal gróf tábornok és Árva megyei főispán örökölte. Ennek 1789-ben bekövetkezett halála után, György gróf máeodszülött fia, Erdődy Nep. János, a pozsonyi opera alapitója lépett a hltbizomány birtokába. De nem eokáig élvezhette, mert ugyanebben az évben meghalt. 1789-ben legidősebb fia, Erdődy József gróf, nyitrai főispán, fő-