Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai. 3. (Színháztörténeti könyvtár 9., Budapest, 1963)
VII. Képes ábrázolások
A Kisfalud? Sándor szorgalmazására létrejött balatonfüredi színházat Liba; Antal metszete és egy rossz távlati kép nyomán ismerjük. Alaprajzát 1954-ben Bajcsa András találta meg a veszprémi levéltárban. A helytörténeti kiálli19/ ' tás makettje ezen adatok nyomán készült. 7/ Építésének körülményeit Pára József dolgozta fel levóltóri adatok nyo-to. 20 ' A kolozsvári Farkas utcai színház, a régi soproni, győri, miskolci és kassai színház épitéstörténetével eddig még keveset foglalkoztak. A debreceni színház építésével kapcsolatban merül föl Ybl Miklós neve, aki a városi tanács felkérésére terveket készített Debrecen részére. 1865-ben a színhez Skalnitzky Antal tervei szerint készült el, mert Ybl elképzelése nagyon költséges lett volna. Tervei azonban fennmaradtak, Ybl Ervin közölte őket Ybl Miklósról szóló monográfiájaban. 21 / Ybl a fehérvári színházhoz és a balatonfüredi színház átalakításához is készített terveket, de ezek közül egy sem valósult meg. Legismertebb alkotása a budapesti Operaház, 22/ amelynek épitóstörténetót először Laurisin Lajos, majd Ybl Ervin dolgozta fel. A XIX. század második felében nagy színházi építkezés indul meg* Magyarországon. Szabadka /1854/, Miskolc /1857A Debrecen /1865/, Arad /1874/, Székesfehérvár /1874/, Szeged /1883/, Pozsony /1886/, Pécs /1895/, Kassa /1889/» Temesvár /1875/, Nagyvarad /1900/, egymás után nyitják meg szin19/ Ba j csa András i Milyen volt Balatonfüred kőszlnhéza? Színház- és Filmművészet 1956. 585-586. p. 2 °/ Fára József : A balatonfüredi színház megalapítása és működésének első évtizede. Zalaegerszeg 1925. 21/ Ybl Ervin: Ybl Miklós. Bp. 1958. 22// Laurlsla La j ost A M. Kir. Operaház. Bp. 1941.
