Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai. 3. (Színháztörténeti könyvtár 9., Budapest, 1963)

VII. Képes ábrázolások

házaikat. Ezek ópitéstörténetéről helytörténeti munkákban ós ezinóazettörténeti monográfiákban találunk adatokat. Pesten nagy jelentősége volt a Budai Népszínháznak, amelyet Molnár György 1861-ben nyitott meg a budai lánchídfőnél. Több homlokzati képét ismerjük, de alaprajzáról és belső képéről nem tudunk. Építésének körülményeit Országh Sándor dolgozta fel. Jelentős szerepet játszott színházépítésünkben a Fellner és Helmer bécsi színházépítő cég. Tervező irodájukból került ki nemcsak sok osztrák, hanem számos magyarországi színház terve is. Ők építették a pesti Népszínházát /1875/, a Vígszínházát /1896/, a Fővárosi Orfeumot /1898/, a kecskeméti /1896/, a temesvári /1875/, a szegedi /1883/, a fiumei /1883/, a tatai /1889/, a nagyváradi /1900/ és a kolozsvári /1906/ színházat. Munkásságuk nincs feldolgozva, akárcsak Medgyaszay Istváné /Sopron, Veszprém, Nagykanizsa/ és a többi magyarországi színházépítőé sem. A Nemzeti Színháznak Pogány-Tőry-féle díjnyertes terveit publikálták, 23/ de kivitelezésükre egyelőre nem került sor. Érdekes építészeti problémákat vetnek fel a szocialista Magyarország színházépítései, mint a Vígszínház romjaiból újjáépített Magyar Néphadsereg Színháza /később ismét Vígszínház/, az Erkel Színház,a Fővárosi Vígszínház /később Madách Színház/, a Miskolci Nemzeti Szinház és a NyiregyháAz uj Nemzeti Szinház pályatervei. Vas. Ujs. 1913.Berczik Gyula

, stb.: Szakértői vélemény a budapesti uj Nemzet^ Szinház tanulmányterveiről. A. M. Mérnök- és Epitészegylet Közlönye 1913. 309-311. p. Pogány Móricz, az uj Nemzeti Szinház megteremtője. Literatura 1928. 155-161. p. - Blerbauer Vir

gil; Az újjáépítendő Nemzeti Szinház. Tőry és Pogány tervei. Tér és Forma 1928. 207-219. p. - Nádav Pál

i Pogány Móricz. M. Művészet 1930. 333-347. p.