Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai. 3. (Színháztörténeti könyvtár 9., Budapest, 1963)

X. Egyéb források

a kompozíciós faktor nem a színész, hanem a rendezd tevékenységében jelentkezik. Természetesen más a színháztörténeti értéke azoknak a filmeknek, amelyek egy-egy színpadi előadás rögzítése céljából készülnek. Az archiválásnak ez a formája, sajnos, nálunk - főleg anyagi fedezet hiányában - még igen kezdetleges fokon áll, de remélhető,hogy idővel több lehetőség nyílik arra, hogy legjelentősebb színházi előadásainkat és a legművészibb színészi produkciókat hangosfilmen örökítsük meg. A magyar színházi vonatkozású hanganyagot - hanglemezeket és magnetofonszalagokat - a Magyar Rádió és a Színháztudományi Intézet hangtárai gyűjtik és gondozzák. A régi magyar filmanyag pedig a Filmarchivumban nyert szakszerű elhelyezést. A jövő színháztörténeti kutatójának a klasszikusnak nevezhető /szöveges és rajzos/ forrásanyagon kivül mindenesetre olyan segédeszközök is rendelkezésére fognak állni,amelyek a színjáték rekonstrukcióját lényegesen megkönynyitik.