Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai. 3. (Színháztörténeti könyvtár 9., Budapest, 1963)
VII. Képes ábrázolások
zi Szinház épitése. 4/ Uj nézőtéri megoldásaik különösen jellegzetesek. Sajnos hiányzik szakirodalmunkból olyan szinházépitószeti szakmunka, amely feldolgozná színházaimé épülettörténeti adatait és összefoglaló képet tudna nyújtani Magyarország valamennyi színházépületéről. Zádor Anna és Rados Jenő munkája csak a klasszicizmus korának színházépületeiről tájékoztat. 25 / A színházak különféle terveit többnyire a városok mérnöki archívumaiban őrzik. A budapesti levéltárak közül a Fővárosi Levéltárban fekvő Szépészeti Bizottság aktaanyaga szolgálhat adatokkal.Akadhat terv az Országos Levéltár iratai közt is, mert az épitósi terveket egy időben fel kellett terjeszteni a Helytartótanács mérnöki osztályára. Az eszterházai Operaház központi fűtésének terve és egy meg nem valósult átépítési terve például az Országos Levéltárban őrzött Esterházy-levéltár "Tervrajzok" clmU elkülönített anyagából került elő 1954-ben. Számos színházi tervet és távlati épületképet tárol a Történeti Múzeum Újkori Osztálya, de van idevonatkozó anyag a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében is. Színházi tervek reprodukcióit egyes építészeti és művészettörténeti folyóiratok is közölték. Ezek közt megemlíthetjük A Magyar Mér nök- és Épitész-Egylet Közlönye , a Tér és Forma , a Művészet és a Magyar Iparművészet cimü lapokat. A színházak elhelyezkedésére a város területén belül pontos felvilágosítással szolgálnak a különféle térképek és Tarnóczy Tamás ; A budapesti Városi Szinház akusztikájának megjavítása. BD. 1952. - Horváth Béla; A Miskolci Nemzeti Szinház átépítésének terve. Miskolc 1957. Zádor Anna éa Rados Jenő ; A klasszicizmus építészete Magyarországon. Bp. 1943.
