Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai II. (Színháztörténeti könyvtár 8., Budapest, 1962)

VI. Levéltári anyag

folyt német előadások adatait elsősorban Ráday III. Pál levelezése tartalmazza: Ráday III. Gedeon levelei Ráday III. Pálhoz /1787. dec. 1., 1788. ápr.23., szept.6., 1789. márc. 15./. Ráday III. Pál leveleiből tudjuk meg például, hogy 1788-ban a Szöktetés a szerájbó

l is szinrekeriilt Pécelen. I. Gedeon unokája Ráday III. Pál volt. A Kelemen-féle színtársulat intendánsa, majd 1814-1817-ig a pesti németszinház és a Várszínház bérlője. Ráday IV.Gedeon 1838-1839ben vezette a Pesti Magyar Szinházat, s a Nemzeti Színháznak 1841-ben igazgatója, 1844-től 1849-ig főigazgatója, és 1854-től 1860-ig újra igazgatója volt. A szinházi vonatkozasú anyag Színháztörténeti iratok néven van nyilvántartva és csomagolva. Az akták szigorú időrendben sorakoznak egymás mellé. Az első magyar színjátszó társulatra vonatkozó máig feltárt forrásanyag 70 %-a van itt szépen rendezve. Ugyancsak elsőrendű forrás a G.vü.1 temény a pesti némel szinház történetéhe

z is. Az iratokhoz tartozó, de külön kezelt szinlapgyüjteményről a "Szinlapok" cimü fejezetben emlékeztünk meg. Az érdélyi levéltárak állapotáról és a bennük rejtőző színháztörténeti adatokról sajnos keveset tudunk. A német színészetet illetően kizárólag Filtsch kutatásaira,"*"^ a ma2/ gyar azinészetet illetően pedig Ferenczi Zoltán munkajara vagyunk utalva. Az erdélyi színjátszásra vonatkozó egyéb publikáció nem támaszkodik levéltári kutatásra. A családi levéltárak közül szinházi anyagot tartalmaz a körmendi Batthyány-levéltá

r is, amely jelenleg rendezett állapotban a Bazilika pincéjében található. Az eszterházai operával egyidőben a Batthyányak is tartottak fenn szintár1/ Filtsch. Eugen

: Geschichte des deutschen Theaters in Siebenbürgen. Archiv des Vereins für Siebenbürgische Landeskunde 21. 23. 2/ Ferenczi Zoltán

: A kolozsvári szinészet és szinház története. Kolozsvár, 1897» - 76 -