Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai II. (Színháztörténeti könyvtár 8., Budapest, 1962)
VI. Levéltári anyag
eulatot, amely Körmenden, Rohoncon és Hainburgban játszott. Ha a Batthyány Fülöp színtársulatáról elszórtan felbukkant adatokat összevetjük a bécsi Theatersammlungban látható és fentebb már idézett szinlappal, biztosak lehetünk abban, hogy erre a színtársulatra vonatkozó iratok kerülnek elő a Batthyány - levéltár Budapesten raktározott anyagából.Ugyanezt mondhatjuk a Batthyány - családnak Németujváron/Güssing, Burgenland/ őrzött másik levéltáráról is. /Alaplel tárának egy példánya a bécsi Staatsarchivban./ A szombathelyi megyei levéltár ugyancsak tud támogatást nyújtani a XVIII. századi főúri szinház történetének felderítéséhez. A Károlylak budapesti levéltárá ban számos eddig még feldolgozatlan adatot találhatunk a Károlyi-osalád XVIII. századi kastély színházairól. Több utalásból már régóta ismeretes, hogy Nagykárolyban ós Megyeren # tartottak fenn színházakat.A megyeri szinház díszleteit 1804-ben a KárolyLcsalád a debreceni szinháznak, a nagykárolyi szinház felszerelését pedig 1814-ben a nagyváradi színtársulatnak ajándékozta; 1/ Puellacher Leopold 1800 körül festette ki a 2/ nagykarolyi színhazat stb. A Károlyiak színházainak története azonban teljesen feltáratlan. A levéltárban a Titoknok! irato k. Qwc^nnmic^ és Számadáso k cimü kötetek tartalmaznak szinházi tárgyú tételeket. Tervrajzok is maradtak fenn a kastélyról, ezek közt esetleg a színháztermek alaprajzai is fellelhetők.Ezen kivül Károlyi Györgynek az 1854-187O-ig terjedő időből maradtak fenn a Nemzeti Színházra vonatkozó számadásai. Az Erdődy grófok családi levéltár a Monyorókeréken, /Schloss Eberau, Burgenland/ van. Alapleltárának egyik példánya a bécsi Staatsarchivban megtekinthető. Minden való1/ Géresi Kálmán : A debreceni szinészet vázlatos története.1798-1898.Debrecen, 1898.Náménvi Lajos : A váradi szinészet története. Nagyvárait, T898. 54-55. p. 2/ Garas Klár a: Magyarországi festészet a XVIII. században. Bp. 1955. 243. p. - 77 -
