Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai II. (Színháztörténeti könyvtár 8., Budapest, 1962)

VI. Levéltári anyag

Az 1840. XLIV. te. kivette a Nemzeti Szinház ügyeit a Helytartótanács fennhatósága alól. Ettől kezdve a Helytartótanácsnak csak rendőri felügyeleti joga volt a Nemzeti Szinházzal szemben, műsorába pedig mint cenzori hatóság szólhatott bele. Sok szinószeti anyag található a Magyar Kir. Kamar

ának az Országos Levéltárban elhelyezett levéltárában is. A Magyar Kir. Kamara a városok ellenőrzésén keresztül szólt bele szinészeti ügyekbe: pénzügyi szempontból felülbírálta a városok és színigazgatók között létrejött szerződéseket,jóváhagyta a szinházak építési költségeit. Az anyag nagyrésze a német szinház ügyeire vonatkozik. A színházépítések ügyéhez a Kamara jóváhagyásén kivül a Királyi Épitészeti Igazgatósá

g hozzájárulása is szükséges volt, mely 1788-ban önálló hivatallá lett és 1867-ig működött. Az épitészeti igazgatóság anyaga azonban hiányos és igy színháztörténeti szempontból csak 1848 után használható. 1848-ban a kormányszékek helyére a minisztériumok kerültek. A Helytartótanács rendőri osztályának jogutódja, a Magyar Kir. Belügyminisztériu

m vette át a szinházi ügyeket, s igy ennek az irattárában találhatók a kor szinészeti aktái. Több szinészi vonatkozást őriznek a Honvédelmi Bizottmán

y iratai főleg a debreceni meneküléssel kapcsolatban a színészeknek juttatott előlegekről. Az 1848-49-es Minisztériumo

k iratai közt 1285. szám alatt egy csomóban találhatók Egressy Gábor szegedi kormánybiztosságának iratai, amelyeknek jegyzéke nyomtatásban is megjelent.^ 1/ Körtvél.ves Ágnes

: Egressy Gábor iratai az Országos Levéltárban. Bp. 1958. /Színháztörténeti Füzetek 16.sz./ - 66 -