Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai II. (Színháztörténeti könyvtár 8., Budapest, 1962)

VI. Levéltári anyag

A szabadságharc után a Szögyén- és Geringer-féle kormányzati iratok között találunk szinházi aktákat. Az abszolat kormányzat végleges berendezkedése után a ezinéezeti ügyek közvetlenül a Budai helytartósági osztály /

Ofner Staadthalterei Abteilun

g

/, közvetve pedig a Kormányzóság /

General Gouvernemen

t

/ hatáskörébe kerültek. Ez az 1860-ig terjedő időszak a bürokrácia fénykora. 1860-ban visszaállították az 1848 előtti magyar kormányszékeket s a szinügyek ismét a Helytartótanác

s ügykörébe kerültek, de bizonyos vonatkozásban a Kancellári

át is foglalkoztatták. Az I860 után bekövetkezett reakció meghagyta a visszaállított kormányszékeket,amelyeket az uj abszolutizmus reakciós szelleme hatott át. A szinházi iratokban I860 előtt Protmann, utána pedig Worafka rendőrfőnök jelentéseivel találkozunk. A szinházi cenzúra aktái az összes szinházi ügyekkel a Helytartótanács elnöki osztályá

ba kerültek. Itt vannak többek közt Molnár György budai Népszínházának megnyitására és működésére vonatkozó iratok is. A kiegyezés után a szinészeti ügyeket a Helytartótanács rendőri osztályáról ismét annak jogutóda, a Belügyminisztériu

m hatáskörébe utalták. A Belügyminisztérium irattára, 1869-ig található az Országos Levéltárban. 1907-ben ismét változás állott be a szinügyi hatáskör tekintetében. A Belügyminisztériumból a szinészeti ügyek a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériu

mba kerültek át. Az Országos Levéltár II. osztályán a vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium állagában szerepel a Magyar Tanácsköztársaság Közoktatásügyi Népbiztosságának irattára

. A szinházi iratok regesztéit Mályuszné Császár Edit adta ki a Tanácsköztársaság 40 éves évfordulója alkalmából.

1^ 1/ Mályuszné Császár Edit

; A Tanácsköztársaság szinügyi iratai az Országos Levéltárban. Bp. 1959. /Színháztörténeti Füzetek 25.sz./ - 67 -