Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai II. (Színháztörténeti könyvtár 8., Budapest, 1962)

VI. Levéltári anyag

Az Országos Levéltár 1873-ban törtónt felállításakor itt helyezték el az un. regnicolarls levéltá

rat. amelyet még a XVIII. században a rendek állítottak fel.Később ebben kapott helyet a nádori levéltá

r, az országbírói levéltá

r és az országgyűlések anyagát magában foglaló Archivmn regn

i.Az országgyűlés révén itt vannak teljes számban annak a regnicolarie bizottsá

gnak az iratai is, amely 1840-1844-ig az 1840. XLIV. tc. alapján országossá lett Nemzeti Szinház ügyeit intézte. A kancelláriai levéltár ós a regnicolaris levéltár iratai ceak a leglényegesebb kérdésekre vonatkoznak*A részletekre nézve az 1703-ban felállított M. kir. Helytartótanác

snak az Országos Levéltárban elhelyezett irattára szolgáltatja az anyag legnagyobb részét. A színházak külső ügyei a Helytartótanács városi és rendőri osztályára /

Depart

ámentum politiae generalis et oivltatu

m/ tartoztak, a szellemi ellenőrzés pedig a Könyvvizsgálati osztály /

Departáment

um rexisionis libroru

m/feladata volt. A német színházak többnyire városi színházak voltak, ezért engedélyezésük a városi törvényhatóságokra tartozott. A városok ellenőrzése elmén azonban a Helytartótanács hatékonyan befolyásolta a szinészi ügyek intézését. A magyar szinészet kérdéseiben a kormányhatóságoknak keveeebb beavatkozásra volt alkalmuk, mert a magyar színészek az első félszázadban a vármegyék pártfogása alatt álltak. Ennek ellenére a kormány mégis be tudott avatkozni a magyar szinószeti ügyekbe a Megyei jegyzőkönyveket felülvizegáló osztály /

Departamentum revislonis protpcollorum comltatuua

/ révén, ahová a vármegyei jegyzőkönyveket föl kellett terjeszteni. A vármegyék szinpártoló tevékenységének igy van nyoma az Országos Levéltárban is. A Budán és Pesten működő első magyar színtársulat ügyeire a Helytartótanác

s közvetlen befolyást gyakorolt. - 65 -