Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai II. (Színháztörténeti könyvtár 8., Budapest, 1962)
IV. A szinházi sajtó
az átfogó tanulmányok sokszor értékes forrásoknak bizonyulnak, kUlönösen a szinházak müsorpolitikáját illetően. A III, század első felében megjelent németnyelvű folyóiratok közül a Pannóni a. Iri s. Der Unga r ós a Per Spiegel kritikái érdemelnek figyelmet. Nemcsak a német, hanem a magyar előadásokról is közölnek beszámolókat. Általában igen érdekes a kétféle szinház hireinek és kritikáinak összefonódása a magyar és német nyelvű lapokban. A harmincas években a magyar folyóiratok közül az első komoly szinházi kritikáikat a Regél ő, a Rajzolato k, a Honművés z. a Társalkod ó és főleg az Athenaeu m közlik. A szabadságharc évtizedében a Jelenko r, a Honder ű, az Életképe k ós a Pesti Plvstla p folytatják a sort. Az elnyomatás korának legfontosabb folyóiratai kritikai szempontból a Hölgyfutá r. a Pivatcaarno k. a Napkele t, a Nővilá g. a Nefelejt s. a Budapesti Szeml e, a Vasárnapi Újság ás Arany János két lapja a Szépirodalmi Plg.vel ő és a Koszorú. 1867 után, a kapitalizmus kibontakozásával különösen a szórakoztató képes hetilapok szaporodnak el. Színházzal mindegyik foglalkozik. Kritikákat is közölnek az Ország Tükre, Magyarország és a Nagyvilá g. Hazánk s a Külföl d, Ország-Vil ág és természetesen a tovább élő Vasárnapi Újság. A századforduló és a XX. század első évtizedeinek folyóiratai közül a M agyar Szeml e. A Hé t, a Nyuga t, az Éle i, az U.1 Idő k ós a Napkele t, valamint leghosszabb életű folyóiratunk a Budapesti Szeml e kritikái nyújtanak gazdag forrásanyagot a kutatónak. Szem előtt kell azonban tartani , hogy jelentőségük a napilapok kritikáival szemben erősen csökkent, kapcsolatuk a közönséggel távolról sem olyan intenzív, mint a mindennapi, olvasmányul szolgáló hírlapoké. A két világháború közöli elsősorban a Napkele t. Magyar Szeml e. U.1 Idő k. Vigili a. Katnolikus Szeml e. Protestáns Szeml e közölnek szinházi kritikákat. - 20
