Mályuszné Császár Edit: Adatok a magyar rendezés első évtizedeihez (Színháztörténeti könyvtár 7., Budapest, 1962)

melo intézetnek, mint a fiatal pesti magyar játékszín volt

9 magától értetődően a gáz sem állt korlátlan mennyiségben rendelkezésére és nemcsak a csillárok, hanem a boronák mindegyike sem égett közönséges: alkalmakkor. A gáz adta lehetó'ség sokat segített a szinpadi elhelyezkedés szabaddá tételén. A színészek egy része bizonyára a jövőben is az előtérben marad, és ragaszkodniuk kellett a színpadnak legalábbis else feléhez mindazoknak, akiket alacsony termetük vagy gyenge hangjuk erre kény szeritett:. A jövő azonban már előlegezte a szinpadi mozgásnak azt a realizmusát, amikor a fenékszinen is lejátszódhatik fontos jelenet, ha a színészek fizikuma erre alkalmas* Jóval a villanyvilágítás bevezetése és a reflektorok alkalmazása előtt felismerték ugyanis a háttér erőteljes megvilágításának vizuális előnyeit.63/ A rendezés* mint látjuk, az uj színházzal nagy lehetőségeket nyert* Természetesen sok nehézség akadályozta még az igazi rendezés ki al ak ulá sá t * Mint rendezőről, voltaképpen négy-öt személyről volt szó, a legkülönbözobb korosztályból és művészeti meggyőződéssel: Megyeri, Szentpétery, Egressy, L.endvay, Fáncsy .és Szerdahelyi József az érdekeltek. Mögöttük már ott állt a mindenkit ismerő és minden képességet 63/ Allevy, Marie-Antoinette /Akakia-Viala/: La Mise-en-Scène en France. Paris, L.Droz, 1936. 45. skk.