Mályuszné Császár Edit: Adatok a magyar rendezés első évtizedeihez (Színháztörténeti könyvtár 7., Budapest, 1962)
AZ ÁLLANDÓ FŐVÁROSI SZÍNHÁZ - A KORSZERŰ RENDEZÉS KEZDETEI A budai magyar társulat kisérlet volt arra, hogy hogyan lehet megszervezni, irodalmilag irányítani és műsorral ellátni egy fővárosi magyar együttest. A kisérlet bizonyos tekintetben sikerült. Az ország legjobb erőit összpontosítottál, élénk, ha nem is a legmagasabb színvonalon álló színikritikat teremtett és a német eló'adások látogatásának lehetőségével ismét átadta, szinészeinknek azt a fonalat, ami 1815-ben kihullott a kezükből s ami az európai színházi világhoz kötötte a hazai színjátszást. Számos területen hagyott azonban megoldatlan kérdést a budai idó'szak. Ezek elsősorban a színészek társadalmi helyzetével kapcsolatosak, mások, s a szinház üzemeltetése szempontjából bizonyára lényegesebbek, működéstaniak. Nem volt kidolgozva a művészeti és a gazdasági irányitás problémaköre, a rendezésnek pedig azok a csökevényes formái voltak meg, amiket a fővárosi együttes a kolozsvári szervezettől örökölt. Rendező kollégium működött, vezértagok meglehetősen széthúzó csapata .^ 0 ' ' a Jj, Könyves Máté: Játékszini Koszorú. Pest, Füsk-uti Landerer, 1834*: Bartha János vezértag, ... Megyeri Károly vezértag, ... Telepi György vezértag.
