Mályuszné Császár Edit: Adatok a magyar rendezés első évtizedeihez (Színháztörténeti könyvtár 7., Budapest, 1962)

Ha még megemlít jük, hogy Sáskáék Erdélybe való visszatérése eló'tt a király szerepe Sáska kezében volt * jó megjelenésű, de kevés tehetségű színészében -, csaknem a végsó'kig kitott az igazság szájában, a bizonytalanságon lebegve hatolt keresztül, a morál értelmes, nyájas meggyó'zó'déssel s szelídséggel hangzott ajkain. Egy szóvali 6 tudta: mitmiért, hogy és hol beszélt". /Bayer i. nu, i. h./ - Ugyancsak megjegyzi Bayer, hogy a birálatot iró világlátott, müveit ember lehetett, aki saját bevallása szerint legalább negyvenszer látta már a tragédiát külföldi eló'adásban. - Bevalljuk, a negyven kissé túlzásnak hat, az azonban kétségtelen, hogy többször látta idegen színészektől a cikk irója. Tehát olyan valaki kellett, hogy legyen, aki sokat utazott. Mivel Berzeviczy Gergely ekkor már nem érdekló'dött a magyar szinház iránt, Berzeviczy Vince pedig még nem tért vissza Magyarországba, Csáky Theodor gyermek volt, a színházbarát hazai arisztokraták közül Ráday Pált vagy Dessewffy Józsefet gyanúsíthatjuk a szerzőséggel. - Wándzáról Bayer i, m* 158. - láng szerepei a Hamletben \ uo., 162* - A fó'városi magyar társulat tagnévsora: Magyar Játék-Szini Almának, Pest, Trattner, 1811., 1812., 1813., I8I4., I8I5. Valamennyi az Orsz. Széchényi Kvtár Szinháztört. Osztályán. * Waldapfel József: Katona. József. Bpest, é. n. /1942./ Singer és Wolfner, 12a 1. Husz évvel Déryné Kó'szegi-Hamlet mellett alakított Oféliája után van feljegyzésünk egy ó'rült-alakitásáról: "Legelső" megjelenése is szörnyű meglepő. Összetépett rövid, foszlányos