Mályuszné Császár Edit: Adatok a magyar rendezés első évtizedeihez (Színháztörténeti könyvtár 7., Budapest, 1962)

A kiosztásban Bayer más téren is bizonytalan, 1810-ben két színésznő volt a társulatnál, aki Oféliát játszhatta, Murányiné és Czagányiné* Mivel azonban Murányiné, Déryné visszaemlékezései szerint, bőven ráért a kis kezdőt az őt ért sérelem miatt vigasztalni, főként pedig azért, mert Murányiné ez idó'ben gyakran volt terhes, az 1810-es Ofólia személyét Czagányinéban kell meghatároznunk* /A királynőt az első időben Sáskáné játszotta, amikor azonban Sáskáék visszatértek Erdélybe, az egyetlen, aki átvehette a szerepet, Murányiné volt*/ Az 1812es Ofélla lehetett Czagányiné$ de lehetett már Déryné is. Az 1814-es biztosan o volt. A kor- és a Schörder-f éle átdolgozás — a királynőt bűnösnek tartotta férje halálában és eleve ellenszenvesnek ábrázolta. Ez annyit jelentett, hogy nem nagyon árnyalták a jellemét » A hangsúly általában a Hamlet-Of élia kettősön volt, mint mindenütt .34/ "3 A / "'Bayer; Shakespeare drámái hazánkban J I* k* 160* - Benke alakításáról uo.

?

, 163# : "Az elsó' kimerito birálat, mely egy Hamlet-előadás részleteit veszi bonczkés alá s Benke Józse fet mint elsőrendű Hamlet-eloadót említi meg 1815-ben, egyik miskolczi eló'adás alkalmával jelent meg", /uo,, 163»/ Majd idézi^

Bayer a. Magyar Kurírban megjelent bírálatot: "Ö - ti. Benke rolleját tökéletesen tudta, de nemcsak tudta, hanem tanulta is; azt mutatta rendes felosztása Monológjainak; minden mozdulásában tzél volt, előre elrendezte szavait, nem ütődtek össze zavarodva gondolatjai; igaz érzést és tüzet muta-