Mályuszné Császár Edit: Adatok a magyar rendezés első évtizedeihez (Színháztörténeti könyvtár 7., Budapest, 1962)

beállíthatott még egy belsó'teret a Hamlet és anyja közötti jelenet számára, de ez igazán lényegtelen volt.*?/ A világítóberendezés gazdagabb, mint a Kelemenekéi 10 darab, öt-öt mécsessel felszerelt és süllyeszthetó'-felhúzható "ágas", a kulisszák mögött 6, ill* 4-4 gyertyára készített bádogernyó's tartók voltak* A proszcénium világításáról itt nincs értesülésünk, ami természetes, hiszen a megyeri színpadot nem hozhatták magukkal. Az elsó' Hamlet-eló'adások a fó'városban a Hacker Szálláb an, 1812-tó'l a Rondellában folytak le. Nem valószínű, hogy a teljes megyeri apparátus Ernyiékkel utazott volna, a kötelek, kulisszaszállitó kocsik, láncok és kapcsok valószínűleg Debrecenben maradtak* A város azt az ingóságot is vonakodva adta ki - és lépten-nyomon visszakövetelte - amit elvittek tó'le, alig hihetó' hát, hogy a nehezen mobilizálható darabokat kiengedte volna a kezébó'l. A diszletek a pesti színpadokhoz illeszkedtek, ami annál könynyebben ment, mert pl. a Rondella is öt kuliszszapárra volt méretezve.

2

^' 27/ A diszletek felsorolását 1. a Függelékben. A dráma beosztása Kazinczy szövege szerint; tudjuk, hogy a sirásó jelenet et eló'ször az Arany-féle fordítás bemutatóján adták Magyarországon* 28/ Ez volt, ugy látszik, az általános hazai szinpadméret; evvel indult 1837-ben a Pesti Magyar Szinház is és csak a hetvenes években nyert tágasabb szinpadot»