Mályuszné Császár Edit: Adatok a magyar rendezés első évtizedeihez (Színháztörténeti könyvtár 7., Budapest, 1962)

kailag nem támaszt túlzott igényeket* Jóllehet tiz színváltozása van és ketto?)zözülük éjszakai világítást kivan ; aligiia qkozott nagyobb fáradtságot a szinpadot megvilágító mécsek bizonyos hányadának eloltása*

8

/ A kor- világítástechnikája szerint a legerősebb fényt a rivalda mécsessora adta,. Ez a magyaroknál- a Reischl-féle színházban négy öl hosszúságban /kb „ 7-5 m/ vonult.

9

/ két és fél órába kerülhetett, Szinszerübb, mint az eredetis, de a sok kihagyás éppen magyaros zamatát veszi el és egy korabeli tucat- érzékenyjáték szintjére süllyeszti «... Hiányzik belőie az egész mti gyöngye,, a szép

3 és csak Dugonicsnál előforduló, tehát eredeti, magyar, siratóének is*. Kelemenek idejében azonbarf ezt még elénekelték, sot szövegét szóróversként osztogatták is* - A két másik példány Peleki Miklós átdolgozásának szövegvariációja a század második feléből*/Mindhárom az Orsz* Széchényi Könyvtár

1 Szinháztört « Osztályán, N. Sz» B. 1,, ill* B» 87 és B, 87/1./ 8/ ** 'Dugonicsnál tizenegy szin, de 1794ben a Monarchia színházi -törvényeit már nálunk is vették olyan szigorúan, hogy szentkiépet, imádkozásig nem engedtek a szinen szerepelni, s igy a IV. fv, /"szakasz."/ hatodik jelenete /"rész"--e/, amelyben Mária a Boldogságos Szűz képe előtt könyörögj eleve előadhatatlan volt* 9/ A Rondella pro sz c éniiim-nyi lá sának szélességét Kádár nem adja meg, /Kádár Jolán: A budai ás pesti német színészet története 1812-ig. Bpest, Pfeifer. 1914»/