Mályuszné Császár Edit: Adatok a magyar rendezés első évtizedeihez (Színháztörténeti könyvtár 7., Budapest, 1962)

az asszonnyal s, hogy meg kell halnia Sirása azonban meglágyitja Kálmán szivét

s eláll a 1 • vétől, im alighogy elhagyja a termet, ahol a arámai párbeszéd lejátszódott, két gonosz főembere a gyermekek szeme láttára lemészárolja Máriát, A vadászatról visszatérő István vad haragra gerjed a történtek hallatára.> Anyja könyörgő' szavára és apja fogadkozására, hogy nem az ő parancsára ölték meg könnyelműen törvényesített kedvesét., lemond arról, hogy Kálmán király ellen forduljon, de a gyilkosokra bosszút esküszik és gyermekeit nem engedi az udvarban nevelkedni. Magánál tartja, vagy akár "inkább egy nemes szivü polgár" mint "gonosz lelkű tanácsnokok." mellett nevelteti okét,*, A dráma forrásai irodalomtörténetileg teljesen tisztázottak*7/ Eló'adása szinpadtechni7/ A nemzetközi dráma-témák közül az liiez de Castroról szóló tipushoz csatlakozik, Dugonics a Soden-féle feldolgozást "magyarította"* L« Heinrich Gusztáv eló'szavát a mii harmadik kiadásához. /Bátori Mária„ Szomorú történet öt szakaszban• Irta Dugonics András* III» kiadás„ Bevezetéssel Heinrich Gusztávtól* Bpest

s Franklin, 1887*,/ Az I. kiadás 1795-ben Pesten

t a második

s Endró'di Sándor magyarázatával , az Abafi-féle Nemzeti Könyvtár XVIII » kötetében /1881,/ jelent meg

0 A színműnek három kéziratos színházi .ogópéldánya is van, ezek közül az első* még a vándorlás korában, de legkésó'bb a budai korszakban készült másolat ~ a címszerep Kantoméra van kiosztva a Dugonics-féle szöveghez képest erősen meghúzott, Előadása legfeljebb