Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai I. rész: szövegkönyvek, színlapok, kézikönyvek (Színháztörténeti könyvtár 6., Budapest, 1962)

II. Színlapok

1/ A talált gye írnek « 1792. június 11. 2/ Pikko hertzeg és Jutka Perzsi. Prinz Pikko. und Jutka Perz

si

. /Kétnyelvű szinlap./ 1793. május 6. 3/ A tsörgő sapka

. 1795» szeptember 28. 4/ Cserei Krisztina vagyis a Meny-Asszony és a 7ö- Legény egy Személyben

.1795« október 28. /Kézirat./ 5/ Cserei Krisztina vagy-is a Meny-Asszony és a 75Legény egy Személyben

. 1795. október 28. /Az előbbi nyomtatott példánya./ 6/ Minden Levben kanál

. 1795. október 30. 7/ A Pejedelem Ttikos /sic!/ Utazása

. 1795» november 4. 8/ A Házasság Szerző Prókátor

. 1795« november 9«/Kézirat./ 9/ A Házasság Szerző Prókátor

. 1795» november 9. /Az előbbi nyomtatott példánya./ 10/ Berényi Jolanta

. 1795. november 13. /Kézirat./ A kolozsvári magyar szinlapok közül a legrégibb A megtébolyodott Ritter és a különös tükör 1793. november 16-17-i előadásáról szól. Időrendben a második az első magyar Hamletelőadás szinlapja. Az érdekességek közül megemlíthetjük a Bánk bán első, 1833. február 15-1 kassai előadásának színlap ját, amelyet Rexa Dezső fedezett fel, megdöntve azt a régebbi irodalomtörténeti véleményt, hogy a Bánk bán először Kolozsvárt, Egressy Gábor jutalomjátékaként került szinre.

18

^ Itt található Arany János szinészkedésének adataival mintegy JO szinlap és számos, különböző időből származó, ünnepi előadások emlékét őrző selyemre nyomott szinlap. A Széchényi Könyvtár Plakáttár

ában is nagy mennyiségű 3zinlapot tárolnak. Ezek eredetileg az aprónyomtatványokkal Rexa Dezső

. Bánk bán első előadása. 7as. UÍS. 1921. 16. sz. 184-185« p.