Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai I. rész: szövegkönyvek, színlapok, kézikönyvek (Színháztörténeti könyvtár 6., Budapest, 1962)

II. Színlapok

kerültek oda s a többi hasonló nyomdatermékkel együtt évenként sorolták óket a vegyes tartalmú anyag közé. Különösen nagy az itt található vidéki szinlapok száma. Az 1959-ben végrehajtott szinlapválogatás után már többnyire csak a duplumok maradtak a Plakáttárban. Unicum példányként őriz a Plakáttár 5 darab Kelemenféle szinlapot, amelyek egyelőre nem kerültek át a Színháztörténeti Osztályra: 1/ Ki-ki maga háza előtt seperjen

. 1792. július 22. 2/ A talált gyermek

. 1793« január 13. 3/ A szolgálatból ki-maradt Katona tisztek, vagy is Az Állhatatosság és Kétségbeesés

. 1793» november 8. Az Országos Levéltárból A filozófus

.az Országos Színháztörténeti Múzeumból pedig a Cserei Krisztina 1795» október 28-i nyomtatott és A Fejedelem Titkos Utazása 1795» november 4-1 szinlapjénak kéziratos példányát ismerjük. így tehát az első magyar színtársulat eddig ismert eredeti szinlapjainak a száma 16, beleszámitva a 4 kéziratos példányt is.

1

^/ /Duplum csak a Cserei Krisztina 1795. október 28-i szinlapja./ Nem szinlapok, hanem a színházi év végén utólag készült szinlapmásolatok találhatók a Eáday Levéltár egy 18 lapos kéziratában

20

^, amely 1790. október 28-tól. 1794. augusztus 23-ig 95 darab szereposztását őrizte meg.

21

/ Kétségkívül a legmegbízhatóbb forrásanyag a Kelemen-féle társulat műsorához. Lu

go si Döme Kelemen László és az első "Magyar Játszó öziní Társaság" cimü munkájának 63. oldalán egy saját gyűjteményéből való szinlap fényképmásolat át közli A Gonoszság nélkül való Tévellygés cimü darab 1795« március 6-1 előadásáról. Á szinlap eredetije elkallódott. 20/ 21/ Jelzet: B. III. 1. A. : A legrégibb ^EisTtő, 1954. 165-1^3. p. B. A. : A legrégibb magyar szinlapok. Színháztörténeti ErT~