Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai I. rész: szövegkönyvek, színlapok, kézikönyvek (Színháztörténeti könyvtár 6., Budapest, 1962)
A magyar színháztörténet tárgya, feladata és módszerei
A színháztörténet tárgya mindenekelőtt a színházi előadás, az előadott mü,a színjáték . Tárgya továbbá minden, ami az előadás feltételeire, előzményeire, körülményeire és hatására vonatkozik. A színjáték elemzése a továbbiakban rá fog vezetni bennünket arra, hogy milyen sajátos forrásterületekkel foglalkozzunk és a feldolgozásban milyen önelvü módszereket alkalmazzunk. A színjáték elsősorban szemléletesség tekintetében különbözik az irodalomtól. Az Írott mü szemléletessége az olvasás utján jön létre, a színjáték szemléletessége pedig a látás és hallás utján. Az irodalmi alkotás főleg fogalmi eszközöket alkalmaz, a színjátékban az emocionális mozzanatok erősebben érvényesülnek, mint a fogalmi kifejezés. Egy olvasott drámai mondatnak mindenekelőtt az értelmét fogjuk fel, a szinpadon elmondott mondatból viszont a logikai tartalom gazdag érzelmi árnyaltsággal bukkan elő.Az irott dráma szemléleti eszközeit a mondatok stiláris eszközeitől nyeri, a színjáték szemléletessógót pedig a szinész dikciója, játéka és a színpadi effektusok biztosítják. Az irodalmi mü lényeges sajátossága a lerögzített, változatlan, irott szöveg maradandó sása * Ezzel szemben a színjátéknak nincs maradandósága. Abban a pillanatban, amikor a szinész elhagyja a színpadot és leeresztik a függönyt, a színjátékból nem marad semmi. A többi művészetnek ~ építészetnek, festészetnek, szobrászatnak - is lényeges vonása a színjátékkal szemben, hogy a művész alkotását megrögzíti s ezáltal maradandóvá teszi.A színészi alkotásnak ez a rögzít ettség nem lényeges eleme. A múltban is voltak olyan eljárások, amelyek többé-kevésbé megrögzítették a színjáték egyes mozzanatait /díszlet, jelmez, színészi gesztus, a közönség magatartása stb./, ma pedig a magnetofon és a hangosfilm segítségével egész előadásokat tudunk megrögzíteni, ezzel azonban a színjáték eredeti jellege mit sem változik. Lényegéhez még akkor sem tartozik a maradandóság, ha ma már többé-kevésbé rögzíteni tudjuk.
