Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai I. rész: szövegkönyvek, színlapok, kézikönyvek (Színháztörténeti könyvtár 6., Budapest, 1962)

I. Szövegkönyvek

Érdekes sugókönyvek birtokába jutott a Múzeum Balog 41/ István hagyatékával. ' Ezek közül is kiemelkedik Csokonai Karnyónéjának Zolnay András szinját3zó által 1821. II. J-án másolt szövege, továbbá Csokonai Dorottyá

jának szinpadi változata. Színháztörténeti szerepüket Pukánszkyné tisztázta.

42/ Ezenkívül még mintegy 100 különféle szövegkönyvet őriz a Színháztörténeti Múzeum. Nyilvántartásuk külön szövegkönyvkatalógus segítségével történik, amely minden irányú - cim, szerző, zeneszerző, f

orditó,átdolgozó szerinti útmutatást nyújt a kutatónak. Általában minden egyes szinház könyvtárában találhatók szövegkönyvek. Az Állami Operaház Könyvtárában kapott helyet operai szövegkönyveink legnagyobb része.Ez a könyvtár magába foglalja a régi Nemzeti Szinház operai szövegkönyveit is 1884-ig, vagyis az operának a Nemzeti Színházból való kiválásáig, illetve az Operaház megnyitásáig. Itt találjuk a Népszinház anyagának egy részét is, amelyet ismeretlen okból visszatartottak, amikor az anyag többségét átadták a Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Osztályának. A népszínházi könyvtár leltárának első 105 darabja maradt az Operaházban, a szétválasztás tehát nem kiválogatás alapján történt, hanem az anyagot teljesen ötletszerűen és indokolatlanul csonkították meg. Az Operaházban tárolt szövegkönyveknek sem raktározása, sem kezelése, sem nyilvántartása nem szakszerű. Az egész anyagot, tehát a legrégibb és legértékesebb szövegkönyveket a legújabb szövegkönyvekkel együtt, minden megkülönböztetés nélkül, müsorkönyvtári szempontok szerint keK&raszti Arpádné

; Balog István hagyatéka a Szinháztörténeti Múzeumban. Bp. 1958. /Színháztörténeti füzetek 5./ Pukánszkyné Kádár Jolán

: Csokonai-müvek Balog István vándortársülatának műsorán. ItK. I960. 1. sz. 75-82.p. 41/ 42/