Julian Lewanski: A lengyel színház Báthory István királysága idején (Színháztörténeti könyvtár 5., Budapest, 1962)
Dömötör Tekla: Előszó
ELŐSZl A "Színháztörténeti könyvtár" elnevezésű sorozatunkban ezúttal egy lengyel szerző, Julian Lewanski tanulmányát adjuk közre. A szomszédos kelet európai népek színháztörténetének irmerete döntő jelentőségű a magyar színháztörténet kellő megértése és értékelése szempontjából. A polgári ss'.lnháztörténetlrás csupán a nyugati, gazdasági és politikai-társadalmi fejlődésükben elütő országok színháztörténeté "el vetette össze magyar színpadunkat és szükségszerűen lekicsinylő értékelésekhez jutott; különösen helytelenül értékelte korai magyar drams Írásunkat. Ugyanakkor nem vette figyelembe a keleteurópai népek hozzánk hasonló gazdasági és történelmi viszonyok között kialakuló színpadát. Marxista színháztörténetünk csupán ennek az összevetésnek fényében tudja helyeson értékelni a hazai fejlődést is. Különösen érvényes ez a lengyel színháztörténet régebbi korszakára vonatkozólag, melyről alig jelent meg magyar nyelven jelentősebb értesítés, holott a két ország korai színjátszása hosszú ideig csaknem párhuzamosan haladt. A krakkói katedrálisban 1253-ban adják elő a " Visitatio Se- pulchri " cimü liturgikus drámát) ugyanakkor nálunk is a XII-XIII. században tűnnek fel az első liturgikus játékok. A középkori lengyel karácsonyi játékokra utaló tárgyi emlékek is igen szoros kapcsolatra mutatnak az akkori felsőmagyarországi városok művészetével* De a nyomtatott lengyel nyelvű humanista dráma megjelenése is nagyjából egyidejű a magyar humanista dráma korai példáival. Varsóban 1578-ban mutatják be Jan Kochanowski tragédiáját, a " Görög követek elbocsátásá w-t. nálunk 1553-ban jelenik meg Bornemisza tragédiája az " Elektra-.
