Cenner Mihály: Márkus Emília (Színháztörténeti könyvtár 4., Budapest, 1961)
I. Ember és szerep
ját emlékeiről. Választmányi tagja lesz a Magyar-Szov jet és a Magyar-Francia Társaságnak. A hires villa egykor gyönyörű berendezésének már csak romjai vannak meg. A nagy értékű Pulszky-könyvtár szanaszét hever, de ami szükségesebb: hiányzik az ágy- és asztalnemű, a főzőedény és a mindennapi élethez szükséges holmik. Jövedelme most sem csekély, saját nyugdija, özvegyi nyugdija, örökös tagsági illetménye és a háború alatt elpusztult, de a kereskedők által újjáépített üzletsor bérjövedelme. Gazdálkodni azonban most sem tud. Ebédeket, vacsorákat már nem adhat, de délutáni látogatóit soha sem mulasztja el magakészitette teával kinálni. Csodálatosan jó, izes és zamatosteákat készit. Teáért, desszertért képes a HüvösvölgybŐl a Belvárosba utazni megszokott, régi csemegéséhez. Ugyanaz nap unokájánál ebédel a Pasaréten, délután újságírót fogad a villában és este szinházba megy. Ekkor 88 éves. Gyakori látogatója egyik fiatal ismerőse, akinek tollba mondja emlékezéseit, amelyeket Párdány már egyszer lejegyzett, de azok a háború alatt elvesztek. 1949 májusában Balatonfüreden üdül. Bucsuzásul a szanatórium betegeinek és vendégeinek szaval. Szavalat közben azonban a hallban rövidzárlat keletkezett és a sötétség annyira megzavarja, hogy képtelen folytatni a verseket. Ez volt utolsó nyilvános szereplése. Hazatérve több levél várja: Amerikából autogrammot kérnek, egy öreg tisztelője verset ir hozzá és a Presse cimü német képes folyóirat számára nyilatkozatot kérnek. A Nemzeti Szinház meg akarja rendezni a 70. éves szinészi jubileumát, amely már 1947-ben esedékes lett volna, de ő kitér, az ünneplés elől. Bizalmas környezetének bevallja, hogy bántja, hogy őt együtt akarják ünnepelni Vizvári Mariskával és Bartos Gyulával.A személyére szerény, de művészi múltjára büszke Márkus Emilia ennyit mond: "...azért egy külön ünneplést megérdemeltem volna." Most a szinház titkára a családdal a 75* éves ünneplés lehetőségeit latolgatja. Ha várni lehetne 1950ig»•• A szi-
