Frantisek Kubr: F. Kubr: A cseh munkásszínjátszásról. (Színháztörténeti könyvtár 3., Budapest, 1961)

Kezdeti lépések az első világháború után

vitatták a sugó feladatáról, a szerepek alapos tanulmányozásáról, a rögtönzésről szóló cikkeket. Az előadás-recenziókban bőségesen találunk észrevételeket a színpadi beszédkulturára vonatkozóan. A rendezők figyelmét felhívták arra, hogy a munkásosztály életéről szóló nagy statisztériáju színdarabokban különös finomsággal dolgozzák ki a tömegjeleneteket. Ezen túlmenően egész cikksorozatok foglalkoztak a rendezéssel, a színpadképpel, jelmeztörténettel, színpadtechnikával és a maszkkészitéssel. Különösen szívesen olvasták a munkásszinjátszók ismert színházművészek élettörténetét és ismert személyiségek politikáról, művészetről ós kultúráról szóló érdekes nyilatkozatait* Ily módon segítette elő a folyóirat a munkásszinjátszók látókörének kiszélesedését, felébresztette és kifejlesztette érdeklődésüket az irodalom, a művészet, valamint a tudományos szocializmus klasszikusainak politikai miivel iránt. Hit játsszunk? Bz a kérdés különösen a körműnkre égett. Vessünk néhány pillantást a munkásszinjátszók műsorára a szövetség alapítása utáni első tiz évben. Rendkívül sokat játszották J.K. Tyl színdarabjait. Ezeket persze még a régi módon vitték szinpadra. Alois Jirásektől^

1/ elsősorban MAz apa" és a "Vojnárné" cimü falusi drámákat, "A lámpás'

1 cimü forradalmi mesejátékot és a tartalmas történelmi tréfát, "A bölcső"-t játszottuk. A századforduló éveiben keletkezett és a későbbi társadalombiráló vígjátékok is ott szerepeltek a munkásszinjátszók műsorán. Ezek a színdarabok, jóllehet többnyire csak a kispolgárságot bírálták - mégpedig a burzsoázia szemszögéből nézve és végülis a szociális megegyezést hirdetve mégis olyan sikerűit Írások voltak, hogy nem lehetett leszorítani őket a színpadról. Ebbe a kategóriába tartozott Bosdéch Napoleon-vigjátékat"A vilíg ura pongyolában" és "Kaland" cimü darabja, fetolba ragyogó színdarabjai» "A pénz" és í*A végrendelet", Samberk és Simaőek vígjátékai és P.C. Svoboda bohózata, "Az utolsó ember". A MrStik-fivérektől a "Marysa" cimü falusi - 21 -