Wolf – Pfützner: A német munkásszínjátszás (Színháztörténeti könyvtár 2., Budapest, 1961)

A "Proletár Színház"

Jóllehet ezt a módszert a volksbühnék már az első világháború után megvalósították, azonban ez nem szolgálta az elmélyült szocialista nevelést. Plscator szándékai nem valósultak meg, minthogy a bemutatott színdarabok és jelenetek nem szorultak átfogó magyarázatra. A műsorfüzetekben osak egészen röviden utaltak a színdarab, jelenet stb. tartalmára és jelentőségére. Végül, harmadsorban, Plscator Idézett megfogalmazásában már érezhető az a kegyelet-nélküli radikalizmus a költő és müve Iránt, amely évekkel később Plscatornak a drámák szerkezetébe való Ismert beavatkozásához, a nyilatkozatának megfelelő korrigálásokhoz vezettek. Már a "Proletár Színház" második előadásában, Makszim Gorkij Ellensége

k cimü színmüvének bemutatásakor ezek a tendenciák a gyakorlatban is kezdtek jelentkezni.«

3

0' Amint látni fogjuk, a Piscator-felállitotta műsorterv^ ^ a gyakorlatban nem valósult meg. "Mindazokat a költőket", irta Plscator, "akik közel állottak hozzánk, az utó-expresszionizmus tartotta fogva és nem voltak képesek eleget tenni annak, amit tulajdonképpen mi a színházzal akartunk".^

2/ A megfelelő forradalmi drámairodalom hiánya volt az egyik ok, amiért a "Proletár Szinház" programja már kezdetben megrekedt. A művészi módszereket tekintve, Plscator követelése: "Minden művészi nézet alárendelése a forradalmi célnak: az osztályharc gondolatának tudatos hangsúlyozása és propagálása". És konkretizál: "Amit kimondanak, azt mindig... nem kísérletezve, nem 'expresszionisztikusan', nem görcsösen kell kimondani, hanem az egyszerű, burkolatlan forradalmi cél és akarat követelésének megfelelően... Minden stiluskórdésben az irányadó állandóan ez legyen: Vajon a proletár hallgatóság hasznot huz-e belőle..."-^ Ezek miatt az egyértelmű, következetes kívánalmak miatt, amelyek az egész forradalmi műkedvelő színházi mozgalom kívánalmai is lehettek volna, Piscatort többször érte támadás. A látható - 87 -