Wolf – Pfützner: A német munkásszínjátszás (Színháztörténeti könyvtár 2., Budapest, 1961)

A forradalmi munkásszínház a háború utáni forradalmi válság időszakában /1918-1923/ - A forradalmi munkásszínpad megszületése

portok eláadásainak központi alakjává vált, a hivatásos színésztől olyan ábrázoló eszközöket követelt, amelyekkel általában még nem rendelkezett. Ezért számtalan esetben a segitenikész művészek és a munkások közötti együttműködés heves összecsapások közepette ment végbe. A munkások szi­nészileg ugyan kevéssé voltak tapasztaltak, de érezték, hogy egy munkásnak a színpadon másképp kellene beszélnie, mint ahogy azt a rendező megkövetelte, színészek és rende­zők elé pedig a munkásvilág elégtelen ismerete uj művészi problematikát állított. Az ilyen ellentétek közepette a szinjátszócsoportok munkája csak akkor jutott előbbre és hatott mindkét részre megtermékenyitően, ha komolyan vették az együttműködést. Ezeknek az összecsapásoknak eredményeiként - persze főkép­pen a laikusok számára mindig fennálló határok között ­egy uj színjátékművészet csirái születtek meg. Ezeknek forrása a munkásszinész öntudata és szenvedélyessége volt. Ez az uj színjátékművészet nem a patetikus beszédben és mozdulatokban, nem a finom pszichológiai árnyalásokban, hanem a kifejezés egyszerűségében és ugyanakkor a megrázó szenvedélyességben nyilvánult meg. Persze az agitációs forma most is túlsúlyban volt. A polltikai-agitációs mozzanat túlsúlyát a németor­szági forradalmi színjátszás ez éveiben proletkultos je­lenségként határoztuk meg. Második ilyen jelenségként eh­hez a polgári színház, aagy haladó hagyományainak figyelmen kivUl hagyása csatlakozik. De az utóbbi is keletkezésének specifikus szubjektív és objektiv történelmi és színház­történeti feltételeivel magyarázható. A Szovjetunióban az egész színpadtechnikai, szervezeti és művészi-személyzeti apparátus készenállt a proletár színházművészet kialakítá­sára és minden feltétel megvolt ahhoz, hogy mind a szocia­lista, mind pedig a polgári-forradalmi drámairodalmat igénybevegyék a munkásosztály befolyásolására. Ezek a fel­tételek Hémetországban hiányoztak. A VolksbUhne-szerveze­- 69 -

Next

/
Thumbnails
Contents