Wolf – Pfützner: A német munkásszínjátszás (Színháztörténeti könyvtár 2., Budapest, 1961)

A forradalmi munkásszínház a háború utáni forradalmi válság időszakában /1918-1923/ - A forradalmi munkásszínpad megszületése

Első fejezet A FORRADALMI MUNKÁSSZÍNHÁZ A HÁBORÚ UTÁNI FORRADALMI VÁLSÁG IDŐSZAKÁBAN /1918-1923/ A forradalmi munkásszínpad megszületése A háború utáni évek forradalmi megmozdulásai Németországban a munkásosztályt és ezzel a proletár színházi mozgalmat is uj helyzetek és uj feladatok elé állították. A viszonylag békés fejlődés korszaka a német munkásmozgalomban véget ért. A munkásosztályt már a háború alatt elragadta a forradalmi nyugtalanság. Szemmelláthatóan fokozódtak a Szociáldemokrata Párton belüli ideológiai ellenlétek. 1916. május 26-án Karl Liebknecht a parlamentből kivonult az utcára és a szociáldemokrata "Burgfriede"-politikusokkal szembeszegezte jelszavát: "Le a háborúval» Éljen a világforradalom!" Liebknechtnek ez a tette a német munkásmozgalomban ekkor kezdődött uj korszak jelképe volt: a harc a parlamentből az utcára helyeződött át, a Szociáldemokrata Párt baloldali ellenzékének ügye az egész munkásság ügyévé vált. A politikai tömegakció harci módszerré lett és felváltotta a háború előtti évek nagy sztrájkmozgalmainak korszakát. Ez idő óta harcol a német proletariátus a politikai hatalomért. E harc első csúcspontjai - a győztes orosz szocialista forradalom kihatásai - az 1918-19-es németországi forradalmi felkelések és utcai harcok. Ezt az első bemutatkozást követték 1920-ban a Ruhr-vidéki fegyveres felkelések, majd Közép-Németországban a márciusi harcok és 1923-ban a - 59 -