Wolf – Pfützner: A német munkásszínjátszás (Színháztörténeti könyvtár 2., Budapest, 1961)

Jegyzetek

16/ Ernst Schumaoher: "Bertolt Brecht drámai kísérletei 1918-1933. 1. h. p. 377. 26/ Megfogalmazásunk nem sárja ki azt a tényt, hogy Makszim Gorkij: Az any

a cimü regényének a német proletariátus számára is erős oktató jellege volt. A. Lunacsarszkij nagyon helyesen irta: "Az európai proletariátus számára Az anya tankönyvvé vált". /M. Peszikov: A proletariátus tankönyve, Tägliche Rundschau, 1946. junius 17./ Bertolt Breoht kiszélesítette és elmélyítette ezt az oktató jelleget azáltal, hogy a német munkásmozgalom időszerű speciális problémáihoz nyúlt ás azokat hangsúlyosan kiemelte /reformizmus, az értelmiséggel való kapcsolata, elméleti tanulás stb./. 27/ Ernst Schumacher a Wallner-Theater összeomlását a következőképpen indokolja: "Nem véletlenül jutott Piscator színháza 1931 után inkább ideológiai, mint gazdasági válságba, mert a baloldali radikalizmus ebben az időben nem bizonyult megfelelőnek a proletár egységfrontért folytatott harcban..." /Bertolt Brecht drámai kísérletei 19181933. p. 140./ Az ilyen értékelés azt bizonyltja, hogy szerzője nem eléggé Ismeri a válság katasztrófális kihatásait a munkásságra és színházára, máarészről pedig nem ismeri Piscator Wallner-Theaterbeli rendezéseinek politikai tartalmát. Éppen az utolsó nagy rendezése, a Tai Yang felébre

d. foglalkozik az opportunista munkáavezetők áruló azerepével, az egységes kinai munkásosztálynak a nemzeti és nemzetközi kizsákmányoló osztállyal szembeni harcával. Baloldali radikalizmusról beszélni itt, hibás. 28/ Börsen-Courier Berlin, 1930. szeptember 21. - 221 -