Wolf – Pfützner: A német munkásszínjátszás (Színháztörténeti könyvtár 2., Budapest, 1961)

A "Délnyugati" Csoport

zetközi összeütközéseken belül nem a fajok, hanem az osztályo

k játsszák a döntő szerepet: a munkás /-színjátszó/ az álaro alatt mindig ugyanaz maradt. És végül a szinjátszócsoport nagyon gyakran csak a maszkokra való tekintettel kerülte el a színdarab betiltását, bizonygatva, hogy a dráma csak "Távol-Keleten" játszódik! Nagyon kedvelt játék volt, hogy valamely álarcos a jelenet közepette néhány percre megemelte a maszkot, azért, hogy bizonyos aktuális vagy helyi politikai eseményre tegyen megjegyzést. Rögtön ezután újra a kinai kulit játszotta, a maga "saját problémáival". Igy mutatták meg, milyen összefüggések és párhuzamok vannak minden ország proletariátusának harcai között. A revü sikere olyan nagy volt, hogy a szinjátszócsoport a számtalan fellépési meghívást hosszú hetekig tartó turnékkal sem tudta teljesíteni. Eközben Friedrich Wolf már uj darabbal foglalkozott. Ezt elsősorban 8 kisparaszti kérdésnek szentelte. Baetz gazd

a volt a cime. Wolfnak ez a harmadik és utolsó agitprop-drámája Bühler kisparaszt esetéből fakadt, aki - mig birtokán kényszerárverés folyt - a bírósági végrehajtót lelőtte. Bühler letartóztatása nagy izgalmat váltott ki Dél-Németország munkássága ós parasztsága körében, ugy hogy a pert le kellett állítani és BUhlert, pillanatnyi elmezavar miatt bolondok házába szállították. Ezzel az esettel kapcsolatban, amely csak kiragadott példája volt a délnémet kisparaszt&ág általános szörnyű elnyomorodásának, Friedrich Wolf rámutatott a munkás-paraszt szövetség égető akutalitására és szükségességére. Megmutatta a munkás-szolidaritást a bebörtönzött Baetz gazda és a közös harc végső sikere mellett. A két másik agitprop-drámával ellentétben itt a song és a dalok lényegesen háttérbe szorultak. A New Yorktól Sanghaji

g és a Baetz gazd

a 1933. március l-ig rendkívüli sikert arattak. A közönség - a szándéknak megfelelően - egyáltalán nem csak munkásokból vagy - 198 -