Wolf – Pfützner: A német munkásszínjátszás (Színháztörténeti könyvtár 2., Budapest, 1961)

A "Délnyugati" Csoport

kisparasztokból állt. A közönségnek gyakran legalább egy­harmad része kispolgár, szimpatizáló értelmiségi, tisztvi­selő volt és az előadások után többnyire hosszú vitákat folytattak a színjátszókkal és a TOP vezetőivel. "A játék­szünetet - igen találóan 'toborzó-szünetnek* nevezték -, arra használták fel, hogy - amennyire és ahogy lehetett ­politikai beszámolót tartsanak és hogy a darab jeleneteit a lehetőség szerint közvetlen vonatkozásba hozzák a helyi eseményekkel. Sokszor maga Friedrich Wolf beszélt a poli­tikai kérdésekről, nyíltan vagy "művészileg álcázva". E­mellett songokat, és pártbrossurákat árultak.. 1933 márciusában a fasiszta hatóságok betiltották a "Délnyugat" Csoportot, Friedrich Wolf kevéssel ezután il­legalitásba ment. Itt is a fasizmus szakított meg egy olyan fejlődést, amely még további ragyogó eredményekhez vezethetett volna. XXX Ha még egyszer visszatekintünk és meghuzzuk az ivet a forradalmi szinjátszócsoportok és szavalókórusok első,1920 körüli előadásaitól a Tai Yang felébre d. Az any a, az Egér­fog ó és a Baetz gazd a előadásai, valamint az agitprop-ren­dezvények között, akkor a forradalmi német munkásszinház folyamatos, feltartóztathatatlan felfejlődésének képével találkozunk. A proletariátus bebizonyitottat képes arra, hogy befolyásos, erős, szocialista színházművészetet fej­lesszen ki. Színházművészetét a politikai hatalom elnyeré­séért való haro szolgálatába állította és ezzel elősegí­tette egy osztályöntudatoa, szocialista nemzedék felneve­lését. - 199 -

Next

/
Thumbnails
Contents