Wolf – Pfützner: A német munkásszínjátszás (Színháztörténeti könyvtár 2., Budapest, 1961)
A "31. Csoport"
aok és a gondolat váltások hirtelen és teljes következetlenséggel történtek; a színészek a színpadon alakultak át; a kellékesnek serényen kellett dolgoznia, hogy - miközben a színészek még az egyik színhelyen játszottak - az ujat előkészítse. E mii keretei között nem nyilik mód arra, hogy az Egérfog óval kapcsolatos összes részletproblémákat különkülön feltárjuk. Azt azonban megállapithatjuk, hogy előadása jelentette 1931-ben a színházi élményt és azt is, hogy a proletár-forradalmi szinház fejlődósét döntően gazdagította. Most még inkább bebizonyosodott, hogy a forradalmi proletariátus művészete milyen eszmei gazdagságot, milyen sokrétűséget ós mélységet képes létrehozni. Az Egérfog ó elsősorban a témájában különbözik a kor legjobb agitprop-csoportjainak előadásaitól, ezen túlmenően pedig a magasfoku művészi sűrítésben és különösen Pleissig hivatalnok - ha még kezdeti fokon is történő egyénitósében. Bertolt Brecht Az any a cimü müvével szembeállítva az tűnik ki, hogy Wangenheim jóval sokrétűbb formát alkalmazott és kombinált, hogy a rendezése komédiázóbb és fantáziadúsabb, anélkül, hogy közben az előadás oktató értékét lecsökkentette voln a. A néző - megfelelő mértékben részesedve a ráezabott élményből - képessé vált a tartós szellemi összecsapások befogadására. A "31. Csoport" az Egérfog óval 1932 áprilisától juniusálg Németországban és Svájcban turnézott. Nagy sikert aratott, elsősorban annál a közönségnél, amelyért játszott: a munkanélküli hivatalnokoknál. Nézők levelei és kritikák bizonyítják, hogy e réteg egyértelmű politikai aktivizálódáeát váltotta ki az Egérfog ó, összesen 317 előadást ért meg. Wangenheim második darabja is, az Itt van a kutya eltemetv e - 1932. október 18-án mutatták be a berlini Schiffbauerdamm-Theaterben -, a fasiszta agitáció egyik központi kérdésével foglalkozik. Vitába száll Grimm "Nép - 193 -
