Wolf – Pfützner: A német munkásszínjátszás (Színháztörténeti könyvtár 2., Budapest, 1961)
A "31. Csoport"
riportot készítenie, a másiknak egy cipőgyárban, a harmadiknak a környék összes cipészeit kellett alaposan kifaggatnia, a negyediknek a középkor kézműveseiről kellett anyagot gyűjtenie, az ötödiknek ujságkivágásokat. Tanulmányozás céljából valamennyien a különböző kapitalisták különböző gazdasági módszereiről, a hivatalnok-kérdésről, az iparosításról, a racionalizálásról, e problémáknak a Szovjetunióban történt megoldásáról szóló brossurákat, könyveket és tudományos müveket kaptunk... Megtanultuk önállóan elemezni a politikai valóságot és a témát körülvevő problémák ilyen beható ismerete utján hallatlanul eleven viszonyba kerültünk az anyaggal." 3^ A "31. Csoportban" az együttes kialakítása már a darab politikai és gazdasági problematikájának ilyen kollektiv kidolgozásával kezdődött ®eg. A darab annak a törekvésnek érdekében iródoit különleges montázs-formában, drámai és epikus jelenetek keverékeként, hogy a válság által radlkalizált hivatalnokot ráébressze "egérfogó"-szoritotta léte okaira, hogy jártassá tegye a kapitalists termelés bonyolult folyamatában, a válság mechanizmusában és bizalmat öntsön belé a kivezető végső ut iránt. Itt is csupán a művészi sűrítés magasabb fokán alkalmazták azokat a tapasztalatokat, amelyeket az agitprop-együttesek szereztek a politikai tanítás meghatározott művészi módszereivel. A zárt formában megirt dráma nem tudta volna elérni a szándékolt hatást, az elősdás a kispolgári közönség számára kulináris aktus és nem slapos vita-alkalom lett volna. A többnyire individualists és egocentrikus kispolgárt, amint Ulf Keyn találóan megjegyzi, "... objektív gondolkodásra kellett kényszeríteni."* 0/ Ezért van oktató jellege a darabnak és ez a jelleg különleges montázs-formát követel. A politikai, gszdasági és társadalmi elemzéssel, az adott tudományos ststisztikai anyagon keresztül, meggyőzően akartak hatni a rezervált nézőre.Ezt pedig csak a montázs eszközei tudták megoldani. - 189 -
