Wolf – Pfützner: A német munkásszínjátszás (Színháztörténeti könyvtár 2., Budapest, 1961)

A kultikus játéktól a világi játékig - A Sátántól a Hanswurstig

A kultikus játéktől a világi játékig - A Sátántól a Hanswurstlg*/ Nem véletlen, hogy Amerika felfedezése, a könyvnyomtatás megindulása, Luther németnyelvű bibliája, a német parasztháború, a "közember" nagy lázadása 1514-től I525ig, valamint a passió- és ördögjátékok elvilágiasodása farsangi és bolondjátékokká ugyanazo

n korszakba estek. Az első városok polgárai kezdtek kapcsolatot teremteni egymás között, hatalmas céhekbe egyesültek^ szervezkedtek, fegyverkeztek, fallal vették körül vásárhelyeiket; a polgár dacolni mert a feudális urakkal és a klérussal, mégpedig nemcsak fallal és dárdával, hanem a bolondjátékok segítségével is, amelyek a klérusból valamennyi szentjével egyetemben gúnyt űztek és a "nemes lovagokat" zsákmányra éhes utónállóknak ábrázolták. Rázni kezdték láncaikat a parasztok is. A parasztháború és a reformáció előrevetette árnyékát. Az ördögjátékok ördögei nem latinul szóltak többé, hanem németül, a közrendű ember nyelvén, az ördögből Hanswurst lett, a sátán szarvából csörgősipka a bolond fején, a bolondén, aki a templomban elmondott tréfáival kort és személyeket karikírozott. Legfőbb ideje volt, hogy a hajdan kultikus jellegű játékokat eltávolítsák a templomból; ez 1600 körül történt meg. A játékok agitprop-jellege most önnön urai ellen fordultj a játékok ezentúl zavarták az istentiszteletet, éppúgy, mint ahogy azelőtt szolgálták. Z^A Hanswurst, a német népi színjátszás komikus alakja, a XVI. században vált népszerűvé, amit Luther Wider Hans Wurs

t cimü Írása is bizonyít. Eljutott az operába s a tragédiába is; a XVIII. században a francia klasszicizmus németországi bajnoka,

Gottsched a jóizlés nevében kiűzte a színpadról, de a népi színjátszásban megmaradt. - /A ford./ - 10 -