Staud Géza szerk.: Kelemen László naplója és feljegyzései (Színháztörténeti könyvtár 1., Budapest, 1961)

Pest megye kezére járt ugyan Reháknak, de nem tehetett egyebet, mint hogy őt kérelmével a csődtömeg gondozójához Pest városához utasitotta. Sajnos ennél a fórumnál már semmi határozott sikert nem tudott elérni. Ugyanezen év október 11-én ujabb jelentést tett Pest megyénél »,az eloszlott,de ismert tartozkodásu tagok nevében", hogy Pest városát ugyaa megkereste a kellő kárpótlás érdekéből, de onnan még válaszra se érdemesítették kérvényét. Ezúttal arra kéri a megyét, hogy a magyar társulat követelése fejében 5oo frt. erejéig jelentse be a magyar társulat igényét a csődtömeg gondozójánál. Mint ismert dolog, ez az ügy hosszas levélváltásra adott okot, mig végre az ügy szerencsés véget ért, 1822-ben. E bár kései sikerben a főérdem kétségkivül Rehák Józsefé, mint a ki a magyar társulatnak ügyét a magáévá tette, anélkül, hogy magánüggyé törpitette volna. Rehák József ujabb szereplése 1799-re esik, midőn hirét veszi annak, hogy egy magánvállalkozó német színházat akar építeni. Csáki s az ő erélyes közbelépésére dőlt dugába e gonosz terv, mert az Ő fölterjesztései alapján mozdultak meg az Ország hazafias Vármegyéi és a Kv.K.Helytartó Tanácshoz intézett okirataikkal figyelmeztették a legfőbb kormányszéket, hogy a magyar játékszín nemzeti érdekeit nem hagyják megvédetlenül.

36 E kérvény alá is igy jegyzi nevét Rehák: „Jur.Ádvoc. in Nomine tarnen Nationalis Institut! Theatralis Hungarici." Pest megye 1798.

Szept.15-én tartott közgyűlésén 197o. sz. a. ezt a határozatot hozta: "Utasittatik a panaszolkodó, hogy támasztott keresetének elérését Szab .Királyi Pest Várossá Tanátsánál szorgalmaztassa..." /Pest vm. levéltárából./ ^Pest várm. levélt, L. az 1799. Márczius 5-iki közgyűlési határozatot. Közl'k: Szabolcs, Bihar, Szathmár, Gömör, Zemplén, Zala, Abauj, Nógrád, Komárom, Bács, Hont és Fejér vármegyékkel,