Staud Géza szerk.: Kelemen László naplója és feljegyzései (Színháztörténeti könyvtár 1., Budapest, 1961)

lemen-féle társaságra. Kelemenről tudjuk, hogy 18ol végén, vagy 18o2 elején Ráczkevére ment tanítónak. Mi történt a társaságával? Ezt ma már teljes lehetetlenség biztosan megmondani. Hisz azt se tudjuk: kikből állt? Valószínűleg az egyik töredék az első eltávozókat később követve elment Erdélybe; a másik - a kevésbé értékes - a saját kezére dolgozva tán megalakította a később mind divatosabbá váló szini köztársaságok elsejét. Hogy mily komolyan vette Pestmegye Kelemen kérvényét azt a következő hátirati határozat igazolja:* „A mi a Társaság effectusainak, Losoncz Mvároson által tett séquestraitatását illeti, minthogy ebbéli sequestrum adósságok végett rendeltetett légyen, Ns. Birák Uraknak jelen való post Extractus kiadása mellett kötelességül hagyatott, hogy a folyamodó mint a Magyar érzésnek tökéletesítésére czélozó Társaságot hon lakó Uraságoknak szóval-is hazafiúi adakozásokba ajánlván, fel segéllésére pénzt öszve szedjenek, a beszedendő summát pedig annak ideiben be adják. Egyébiránt a mi folyamodásnak egyébb czikkeleit illeti: az egybengyült Rendek által ezen Társaság olly Institutumnak lenni el esmértetvén,mellynek örökösitését eszközölni az egész Országot illeti, az Országban lévő Megyéknek ajánl

tatni fog, hogy ezen Társaságról a legközelebb tartandó Ország Gyűlésében kegyes emlékezettel lenni méltóztassanak, egyúttal pedig kerülettyekben lévő Városokat is ez eránt megszólítani ne terheltessenek." E határozatból egy tény a legvilágosabban, a legplaszticusabban domborodik ki, az hogy: Pestmegye a Kelemen adósság ügyét tisztán magánügynek tekintette és csakis a Játékszínről, mint Institutumról intézkedett. Kelemen társulata részére főszolgabírói utján gyűjtést indit meg ugyan, de a gyűjtött összeget a megyéhez rendeli beküldeni. Még fontosabb az a kijelentése, hogy a Játékszín ügye Az 18ol.évi Augusztusi közgyűlésből 1519. sz. a. adatta ki. /Pest vm. levélt./