Staud Géza szerk.: Kelemen László naplója és feljegyzései (Színháztörténeti könyvtár 1., Budapest, 1961)

emelt, láegemliti a kecskeméti barátságos fogadtatást is, valamint azt is, hogy ott is, megígérték neki az állandó Játékszín felállítását.A körösi pártolásról is örömmel emlékezik, valamint arról is, hogy Ung vármegye 243 Rpfttal segitette meg. Különösnek fog fÖltiinni, hogy a gyöngyösi idényt ezen kérvényében nem emliti meg. A losonczi esetről alább pedig oly általánosságban szól, mintha el akarná társasága züllöttségét titkolni. Kérőlevelének további sorai kétségtelen valótalanságokat tartalmaznak s az öndicsekvés és fórfiatlan panaszkodás olyan nyomait árulják el, melyek Kelemen egyéniségére nem a legszebb fényt vetik. Azt mondja, hogy miután 11 esztendőtől fogva /!/ sok sanyarúságot kiállva és különbféle változásokon és veszélyeken által esett, e társaságot főntartani ós gyarapitani törekedett, most miután „ennek táplálhathatása kedveért" már állandó szinházat is emeltek és M többeket emelni kivannak" /!/ most, hogy a Király az óhajtott békességet megszerezte* és a Rendek Országgyűlésre készülnek „

és éppen most a* midőn a' Nemzeti Magyar Társaságnak elő-menetelét és boldogulását bizonyosnak re ményiettem /! 11/ végső ínségbe való jutását titkos-gyöt relmeim között szemlélvén és annak meg-gondolásán; hogy ennek a sanyaruságokban sinlődő Személlyel és Neveletlen Árvái mivé jutándnak! - siránkoznom kel 1 ^^r

"

tt

i Megtudjuk további soraiból, hogy annak idején Nagyváradon 1500 frtot fektetett be a társasági fölszerelésre. Azután adósságba esett és „

tsupán ezen adóssága egy ré sziért" foglaltatott nála „

Ns Priv. Losontz Várossá" sőt annyira ment, hogy még személyét is kész vala letartóztatni. „

Igy a* további élelem keresetétől és a szerentsésebb Időnek haszon-vételéből vissza tartóztattam s attól fogva, ujjabb adósságot-is tenni kéntelenite^t»m."— ^Hihetőleg az 18ol.Februarius havában megkötött luné viliéi békére gondolt, a mely sajnosán nem tartott addig, mint az egykorúak szerették hinni.