Staud Géza szerk.: Kelemen László naplója és feljegyzései (Színháztörténeti könyvtár 1., Budapest, 1961)

Mint látjuk, újból elhallgatja gyöngyösi adósságait s egy szóval se emliti a társaságban kiütött egyenetlenkedéseket! Arra kéri Pest megyét, hogy könyörüljön meg most n

égy szegény Hazafinak tsupa buzgóságból történt el-estén" /!/ -vigasztalja meg a „

vele együtt hiven fáradózókat sa- nyaruságaikban Irgalmas kezet nyújtván, hogy ujjabb lelket vévén, a* Losontzi sequestrum alól

" fölszabadulhasson.Társaságát Szegedre akarja leszállítani, hogy ott és aztán a többi népesebb magyar városokban előadásokat tarthasson. Hiszi, hogy ekként M

a társaságot boldogabb időkig fentart- hatja és a következendő Országgyűlésig elkészítheti." /!/* Végezelja az, hogy a Társaságot „

a szükséges Tudomá nyok mellett vándorlásai által-is tökéletesítse és a Ns Nemzetnek óhajtása szerint" Pest városába helyheztesse „

mint Anya-Társaságot az Anya-Városba"

. Szegeden akarja uj pályafutását megkezdeni a honnan Ketskemétre, Pestre, Esztergomba, Győrbe és Komáromba menne, sőt „

ha a környül állások ugy hozzák magokkal" Pozsonyban is felléptetné.Arra kéri Pestmegye Rendéit,eszközölnék ki: 1. „

Hogy Ns Pest Városában a' Magyar Játék Színnek alkalmatos és bizonyos helye legyen, a* mellyen a' Társa ság valahányszor meg forduland. hátráltatás nélkül tetszé se szerént választandó Napokon, valamint a' Német Játzók Játékokat adhasson

." 2. Hogy „

tsak addig-is" mig a nevezett Városokban a Játékszínek megnyílását elérheti; több Vármegye részéről „

Képes-Segedelmet" /?/ nyerhessen. 3. „

Tapasztalt dolog lévén, hogy a' tsupa puszta bötsületnek-is Irigyei támadnak, és az ollyanok külömbféle szinek alatt magok hasznát vadászván, a Dolognak rendes folyamattyát zavarják, vagy tudatlanságból ártanak; vala- mint-is a' Szegény Társaságnak sérelmei és süllyedezései :

E sorai ellentétben állanak fönt idézett soraival, melyekben olyan társulatról beszél, mely bárhol megállhat.