Staud Géza szerk.: Kelemen László naplója és feljegyzései (Színháztörténeti könyvtár 1., Budapest, 1961)
nálhassuk. " ... E mellett kilátásba helyezi, hogy a játékszini „ Nemzeti Institutumnak, ujjabb és állandóbb talpra állitására szolgáló intézetét /Plánumot/ " a Vármegye «. Ke- gyes Ítéletére és Jóváhagyására" be fogja mutatni... Pest megye okulva a múlton s félve attól, hogy e nemzeti ügyet esetleges ajánlásaival rossz irányba terelné, az 1800.évi Május ö-án tartott közgyűlésen a következő óvatos határozatot hozta: „Mind személyekre, mind magokviseletekre esméretlenek lévén a' Társaság mostani Tagjai ezen Megye Rendéi előtt, a jelentett szándékot helyben hagygyák ugyan, ajánlatát mind azon által,noha a Társaság felállásában való munkásságot s igyekezetet valamint eddig,ugy ennek utánna is segélleni el nem mulattyák magukra nem vállalhatrtyák. Mi pedig illeti a Bibliotheka eránt való kérést, ez is helyesnek találtatván, továbbis a mostani gondviselés alatt hagyattatik."* E végzés már nem találhatta otthon Nagyváradon, mert mint Kelemen irja 1800 évi Májusban Szegeden játszott „ In gyen engedett épületben" J 11 ^ 1800.évi Junius 1-étől Augustus 15-éig Kecskeméten, szintén „ Ingyen engedett épü letben" . /12/ Ugy látszik a pestmegyei Végzést már Kecskeméten kapta meg Kelemen. Innen ugyan-is Junius elejével egy ujabb kérvényt adott be Pest megyéhez, melyhez már „ erköl csi bizonyítván" is van csatolva. Elmondja ebben, hogy a Szegeden előadott darabjaival „ mitsoda igyekezettel gyö nyörködtette légyen ,a' Publicumot Társaságunk, és a mel lett maguk viseletekre nézve-is a' Játszó Személyek mllylyen pártfogást érdemlettek az ide rekesztett Tanu-bizony- ság levélből a Ttes Statusok és Rendek tapasztalni méltóz tassanak. " A Kecskeméten jelenleg időző tagoknak „mind igyeke zetükről, mind pedig külön maga Jó-vi selétéről az már ot*1800.évi 657.sz. /Pestvm. levélt./
