Staud Géza szerk.: Kelemen László naplója és feljegyzései (Színháztörténeti könyvtár 1., Budapest, 1961)
tan megfordult Megyebéli | Halgatóink-is Jó-emlékezetben vágynak. " Ez okoknál fogva újból kéri Pestmegyétől a társaság „ kegyes gyámolitását ", azonfölül azt is kéri, hogy a Bibliothékában meglévő Játék-darabokat „ erga Reversales " adja át néki a Vármegye, mert csak igy maradhat meg a Társaság M elő-menetelében és igyekezetében" . Pestmegye az 1800.év Junius 28-iki közgyűlésen megadta ..erga specificas Reversales" az engedélyt a játékdarabok és kották átadására, de csak „olly fel-tétel alatt mind azon által, hogy azok leirattatván az Originaliosai a Vármegyének annak idején adattassák vissza".* Ezen Végzés kézhez vétele után Kelemen László Pestre jött s mint a Vármegyénél meglévő Reversalis mutatja 1800.évi Julius 16-iki keltezéssel átvette az egész Bibliothekát személyesen. E jegyzék azért becses, mert belőle tudjuk meg, mily értékes gyűjtemény veszett el rövid néhány év alatt Kelemen szerencsétlensége, hogy ne mondjam könnyelműsége miatt. A kecskeméti lo héti tartózkodás után Kelemen Társaságával Nagy Körösre rándult át de ott már csak Aug. 17étől Aug. 22-éig tartózkodhatott „ Ingyen engedett épületben"./ 1 ?/ Külön megjegyzésre méltónak tartja, hogy „ a* Neve zett Két Mező Városok a' Játzó Társaságot Barátságos elfo gadásokon kivül" „Szabad Szállásokkal és Fuvarozásokkal is segitették" . Nem tudjuk meg e följegyzésekből, hogy Kelemen tényleg akart-e Pesten játszani ez alkalommal, miként eredetileg tervezte s csakis alkalmas hely hiányában mondott le e tervről? Pöljegyzéseiben szót se szól erről, hanem folytatólag ezeket irja: 1800.évi Augustus 24-étől Oktober 10éig Gyöngyösen játszottde már „ fizetésért engedett épületben" . Innen Losonczra ment, hol 1800.évi Oktober 12*123o.sz. 18oo /Pest vm. levélt./. Később látni fogjuk, hogy Pest vmegyének ez a gavalléros eljárása e nagybecsű gyűjtemény teljes elkallódását vonta maga után.
