Staud Géza szerk.: Kelemen László naplója és feljegyzései (Színháztörténeti könyvtár 1., Budapest, 1961)

Útiköltségre és ruházatra ezen fölül I300 frtot kért. Érdekes, hogy társulata működése helyeiül: Bihar, Szabolcs, Szatmár és Zemplén megyéket jelöli ki. Nagyváradon töltenék el a főidőt a hegyaljai szürettől SzGyörgy napig, Debreczent pedig az országos vásárok alkalmával keresnék föl. A terv mint Váli irja "válasz nélkül, ad acta tétetett."* Hogy miért történt ez igy s nem másként, bajos volna találgatni. Azt hisszük a pénzügyi kérdés fojtotta meg e tervet. Abból, hogy Bihar megye csak félévi előfizetésre kötelezte magát, az tűnik ki, hogy pénz dolgában nem igen akarta lekötni magát. De ha tekintetbe veszszük, hogy a m. k. Helytartó Tanács mily gyanakvással fogadta Szatmár-megye 4oo ooo frtos színházi tervét s annak végrehajtását a viszontagságos idők javulásáig elhalasztatni rendeli 1795 folyamán, nem csodálhatjuk, ha Bihar megye nem vehette figyelembe Kelemen terveit, midőn hirét vette a pesti színtársulat szégyenletes szétoszlásának 1796 Húsvétján.** Igaza lehet Kelemennek midőn azt irja, hogy a pesti szinészet bukása buktatta meg Biharmegye rendéi előtt az ő tervét-i s * Mielőtt tovább menne viszontagságos pályafutásának leirásáb an, közbevetőleg megemlékszik az erdélyi színészetről is és elmondja, hogy minő része volt annak megalkotásában és hogy minő kapcsolatba jut az idők folyamán a magyarországi színészettel.Ebből is egypár oly benső részlettel ismerkedünk meg, melynek nyomait hasztalan keresnők az ügyiratok lapjain. "Az Erdély Országi M.J.Társaság - irja Kelemen - 792dikben Oktoberben Kolosváratt tartatott Ország-gyűlése alkalmatosságával, Kelemen Lászlónak személyes munkálódása által kezdett meg-indulni és A« 793 szerkezett egybe L.B. * Váli Béla: A magy. szinészet tort. Budapest, 1877, 1788o. lap. **Bayer József: A nemz. játéksz. tört. Budapest 1887. I.k. 2o2-2o6 lap.