Staud Géza szerk.: Kelemen László naplója és feljegyzései (Színháztörténeti könyvtár 1., Budapest, 1961)

Wesselényi Miklós Urnák Protektioja alatt, a melly Társa ságnak oktatására Kelemen László, tsak ugyan Erdélyi Ifjat őri Fülep Istvánt, a ki-is 179o-dik Esztendőtől fogva a Magyar Országi Játszó Társaságnak érdemes Tagja volt bé-is küldötte

Ekként bár nem fogadták el az erdélyi urak teljesen sem az ő, sem a Soós Márton tervezetét, Kelemen mégis joggal állithatta, hogy az erdélyi szinészet az ő személyes munkálódása által kezdett megindulni,mert az erdélyi társulat első oktatója valósággal az ő kezei alatt nevelődött Őri Pilep István volt. Az erdélyi szinészet emez első éveiről ezeket a jellemző sorokat irja: "Nem lévén ott a' Játékokra alkalmatos személyek, Kot

si János azon Társaságnak egyik Igazgatója itt Magyar Országban igyekezett ollyanokat szerezni. Pest ről el-vltte Járdos Annát, a* ki már a* Társaságnál Játszó Tanító volt harmadik Hónapban; NVáradról pedig Kiss Tresi- át és egy más személyt. Ezen Társulat Fátumai is külömbfé- lék valának, mivel Igazgatóik szüntelen változtak; miglen végre ismét L.B. Wesselényi Miklós Ur azt tellyes hatalom mal a maga Gondviselete alá vette." A magyar színészetre valóságos szerencsének volt mondható, hogy ép akkor, midőn a pesti magyar szinészet válság elé került, az erdélyi szini viszonyok consolidalódni kezdettek Ns.Wesselényi jóvoltából. A pesti társulat tagjai közül néhányan tényleg Kolosvárra menekültek s ezzel kezdetét veszi a magyarországi és erdélyi színészetnek egymásra való hatása. Kelemen Láng Jánost és Sehy Ferenczet emlegeti mint olyanokat, kik 1796-ban "a Pesten el-oszlott Magyar Játszó Társaság Tag jai közül Erdélybe menvén a Tit. Báró Ur által fel-vétet^Sz utóbbi teljesen ismeretlen adat is érdekesen egésziti ki Ferenczi Zoltán müvének: A kolozsvári szinészet és szinház tört .Kolozsvár 1897. 75-77. lapján elmondott eseményeit. /V.ö. 96. és köv. lm/ Ferenczi szerint Őri Filep István csak 1792-ben jött volna be. /V.ö. 86. lap, 1. jegyz./