Staud Géza szerk.: Kelemen László naplója és feljegyzései (Színháztörténeti könyvtár 1., Budapest, 1961)
emlit, holott ezek a feljegyzések nem azonosak Kelemen naplójával, amint az idézett részekből alább kiderül. "A kolozsvári színészek ekkor Zsibóra mentek báró Wesselényi birtokára, - irja Náményi - de mert az 1798-99iki téli időszakról adatok nem maradtak fenn, azt kell feltételeznünk, hogy a zsibói időzés után a társaság egy része kivált és Váradra ment. E feltevést megerősiti Kelemen László még kiadatlan naplójának feljegyzése." Itt Náményi közli a feljegyzéseknek azt a részletét, amely Kelemenek nagyváradi működésére vonatkozik, jegyzetben pedig hozzáteszi: "A napló Bayer József tanár ur birtokában, kinek szívességéből közöljük e sorokat." "Már tél idején nem lévén a társaságnak /megélheté se? Debrecenben Nagyváradra vonta magát, a hol is Igazga tó. Fő és Gondviselő nélkül lézengvén játszott ugyan, de sikertelenül, Kócsy János és Sehy Ferentz Igazgatása mel lett.A végső pusztulástól megmenteni kivánó Hazafiak óhaj tásokra ezen társaságot tulajdon Gondviselése és Igazgatá- sa alá fogadva Ts. Rédey Lajos ur 1799 Esztendőnek elején és egész szorgalommal jó rendre szedvén azt,élelméről gon doskodván, nevelte csakugyan a Pesten elmúlt Társaság Tag jaival, Ernyl Mihályt és Feleségét Termetzky Francziskát a Társaságba bevette." Shakespeare müveinek magyarországi pályafutásáról irott munkájában* maga Bayer is megemlíti Kelemen jegyzeteit és kijelenti, hogy eredetijük birtokában van. Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy Kelemen László emlékezéseinek kézirata valóban Bayer József birtokában volt, aki valószinüleg 1887 és 1896 között juthatott hozzá. "A Nemzeti Játékszín Történeté"-ben /1887/ ugyanis még nem emlit± t viszont 1896-ban "A magyar drámairodalom történetében már felhasználja.**1919-ben, tehát közvetlenül halála előtt is Bayer tulajdonában volt a kézirat,mert ebben *Bayer József: Shakespeare drámái hazánkban. Bp. 19o9»I'k. 131.P. **II.k.432.p.
