Arany János: A Jóka ördöge. Pórrege /1851./; Q 19938

- 2o VI. Híre futamodék e szörnyű csodának És fülébe jutott a szomszéd királynak; Ő neki is beteg egyetlen egy lyánya, A Dóka ördöge lévén nyavalyája. Fogja hát a szomszéd, ír egy szép levelet. Mindek a sommája ilyenforma lehet: "kedves öcsém uram! Terhére ne essék, и Nem búsítanám, de hajt a kénytelenség; Nagy bajom érkezett, nagy szomorúságom, A minél nagyobb nincs nekem e világon: Kedves jó leánykám, egyetlen gyermekem. Az ágyszalmát nyomja, halálos betegen. Mindenféle orvos kifáradt mellőle. Már kétségbeestem, igazán, felőle. Különös, hogy épen az nap esett baja. Mikor a húgomból kivált a nyavalya, /Tartsa meg az Isten, szivesen kivánom. Mert a húgomasszony kedves keresztlyányom,/ Még különösebb, hogy a kórság is ollyan. Mintha ereszkedvést jött vón' ide onnan. / .