Csiky Gergely: A jó Fülöp; Q 19808

HARMADIK FELVONÁS. (Társalgó-terem egy hazai fürdőhelyen. Zongora. Asztalok hírlapokkal. Oldalt, jobbra és balra nagy kétszárnyú üvegajtó egymással szemben. A háttérben a játékszoba ajtaja.) ELSŐ JELENET. KLÁRA (a zongora előtt.) BÉLA (a terem legvégső szögletén, egészen a hírlapokba temetve arczát.) (Később DÉRI. Klára (egy darab végső aecordjait játsza. Megáll. Leereszti karjait.) Elég ebből ennyi. . . Minek fáraszszam magamat, mikor senki sem hallgat és tapsol '?... Az én kedves Béla sógoromat csak nem vehetem publikumnak ... Ugy belemerült az újságokba, mintha aludnék ... Béla ! Béla te ! Ugyan mondd csak, mi lelhette a papát, hogy egyszerre mindnyájunkat ide hozott ebbe az unalmas fürdőbe ? Olyan lóhalálában jöttünk, mintha valami nagy veszedelem elől menekültünk volna... Tessék ? Nem tudod az okát ? ... Nem is hallja, meg se mozdul... Ez is olyan egy idő óta, mintha meglőtték volna. (Az üvegajtó felé tekint.) Ah ! valahára ! Déri jő ... (Felugrik, majd hirtelen visszaül a zongora elé.) Hogy is ne! Nem szabad tudnia, hogy észrevettem. (Halkan zongorázik.)