Csiky Gergely: A jó Fülöp; Q 19808

Déri (körülnéz, Klára mögé lopódzik s föléje hajol.) Meg ne ijedjen ... én vagyok . . . Klóira (mosolyogva föltekint.) Ön az Déri ? Kicsibe múlt, hogy meg nem ijesztett, oly véletlenül lepett meg. Déri. Fontos mondani valóm van . . . beszélhetek itt? Klára (közben-közben halkan zongorázva.) Bizonvára. o Déri. De .... (Béla felé mutat.) Klóira. Ne törődjék vele, az most se nem lát, se nem hall. Különbeu nagyobb biztonság okáért beszéljen súgva. Déri. Suttogjunk hát! A suttogás mindig bizalmasság jele, s ennek még a látszata is oly boldoggá tesz engem. CO O Klóira (félre.) Jaj istenem! talán nyilatkozni akar. (Erősebben veri a zongorát.) Déri. Ismét levelet kaptam Fülöptől. Klóira (hirtelen félbehagyva a zongorázást, csalódottan.) Vagy úgy ? Déri. Csitt! meg ne hallják! Klóira. Törődöm is én vele! De jó. az ön kedvéért suttogjunk tovább. Mit akar hát az a Fülöp? Mondja meg őszintén, érti az ő viseletét ? Ha anynyira érdeklődik irántam, mért nem jő utánunk ? Déri. Tudja, hogy édes atyja szigorúan megtiltotta neki. Klára. Ujabb rejtély. A papa roppantul fel