Csiky Gergely: A jó Fülöp; Q 19808

Matild. Udvarias frázisokkal nem elégszünk meg. Kezet reá! (Kezet nyújt.) Várdcd (kevesen megcsókolja Matild kezét.) Minél többször! mindig! Matild. így már hitelesebb az igéret . . . De miért nem bocsátja el kezemet ? hiszen már meg van kötve az alku. Várdai. Még nem egészen. Minden szerződés kétoldalú s nagysád még semmit sem igért. Matild. ígérem, hogy szivesen fogom látni . . . Nos, elbocsátja most kezemet ? Várdai. De mikor itt olyan jó helye van. Matild. A vendég soha sem érzi jól magát sokáig egy helyen és az én kezem csak vendég az önében . . . (Visszavonja kezét.) Hanem karját elfogadom . . . Vezessen Adélhoz; illik, hogy egy kis érdeklődést mutasson hogyléte iránt, máskép még rossz férjnek tartanám .... Nos, uram ? Kéz helyett kar .... tetszik a csere ? Várdai (karját nyújtva, félre.) Sajnállak Béla barátom... de ... ! Matild (félre.) Ugy! most nem voltam félszeg, Béla meg lehet velem elégedve. (Mindketten el.) TIZENKETTEDIK JELENET. EÜLÖP (egyedül). (Kidugja fejét a függő ágyból s a távozók után tekint.) Oh asszony! asszony! (Keresztül veti egyik