Csiky Gergely: A jó Fülöp; Q 19808

meglapulok benne, nem vesznek észre. (Felmászik a függő-ágyba és végignyújtózik benne.) Ideje volt. KILENCZEDIK JELENET. ELŐBBI. MATILD (jobbról). BÉLA (balról). . Matild. Béla ! Bélám ! Itt vagyok ! Béla (jő.) Nem történt semmi baja Várdainénak ? Matild (duzzogva.) Be szeretetreméltó férj vagy ! Együtt fordulunk a vizbe s neked első kérdésed: nem történt-e baja Várdainénak ? Mintha nekem nem is lehetne bajom. / Béla. Edes kicsikém, hiszen látom, hogy neked semmi bajod sincs. Matild. Ne félj, a kedves Adélnak sincs. Ottil szobiíjában van és öltözködik. Béla. S te már átöltöztél? Matild. Amint látod. Béla (kedvetlenül.) Természetesen, te magadra hányod a legelső ruhát, s eszedbe sem jut hosszabb időt forditani öltözékedre, mikor oly kiváló minta van jelen, mint Várdainé. Látod, ez a különbség közted és egy nagyvilági hölgy közt. Matild. Hogy a nagyvilági hölgy egész életét öltözködéssel tölti ? Béla. Hogy számot vet a jó társaság igényeivel, hogy van izlése és nem akarja megpirítni. zavarba hozni férjét, ha kénytelen nejét másokkal öszszehasonlitani.